Seite - 357 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

357 zsírt eladni, mert különben zsugori nevét költik s elkerüli minden valamire való cseléd. De a napszámos is drága s pénzbeli fizetése és ellátása semmi arányban nem áll azzal a rövid munkaidővel, a mely itt szokásos. Ezek az elemi és társadalmi állapotok, mely utóbbiakkal szemben egyes ember mit sem tehet, fölötte aránytalanúl fölcsigázzák a termelési költségeket s ugyanabban a mértékben apasztják a gazdaság tiszta jövedel- mét. Ha még hozzáveszszük, hogy a földbirtokos rendszerint már jelzálog- kölcsönnel túlterhelve veszi át birtokát s hogy a föld jövedelmét gyakran .Harpfe" nevű szárítóház Alsó-Stiriában. csonkítják a fagy- és jégkárok s más elemi csapások, világos lesz előttünk, hogy általánosságban véve mért oly nehéz a stájer földbirtokos helyzete. A szántóföld mívelése többnyire négy vagy öt nyomású, mely azonban hat évi fordúlóra is kiterjeszkedik néha. A négyéves fordúló takarmány- répával kezdődik, bab és tök elegyesenvetésével, erre árpával lóhere, ez után pedig őszi és utóterményűl pohánka, répa vagy csalamádé következik. Az ötévi fordúlónál az utóveteményt zabkeverék, vagy kalászos növény — rozs, vagy zab — követi; a hatéves fordúlót végre még egy őszi vetése fejezi be. Ha az egész tartomány mezőgazdaságát tekintjük, a rozstermelés benne a túlnyomó, az összes szántóföld területnek több mint egy hatoda