Seite - 81 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

81 Minthogy a salzburgi és bambergi egyházfők karinthiai birtokaikra nézve még 1535-ban elismerték volt a Habsburgok uralkodói jogait és minden közös teher viselésére kötelezték magukat, alattvalóiknak pedig megengedték, hogy peres ügyeiket az ország fejedelmeihez fölebbezzék: Mária Terézia a bambergi uradalmakat megvásárolta (1759), s így ekkor már csupán a salzburgiak nem voltak az ország közvetlen kormányának alárendelve. Mária Terézia az országos főkapitányt, a kormányzat fejét, a rendek elnökévé nevezte ki ; ez elnöki tisztet addig a rendek által választott várgróf viselte. A császárné megtiltotta a kínpad alkalmazását, mi addig Karinthiában is nagyban dívott; elrendelte továbbá, hogy a boszorkánypörök iratait még Ítélethozatal előtt az ő eldöntése elé terjesz- szék; gondoskodott a parasztság, „az állam alapja és ereje" helyzetének javításáról ; mérsékelte úrbéri kötelezettségeit a földesurak irányában, s a jobbágyoknak uraik önkénye ellen való védelmét az akkor alkotott kerü- leti hatóságokra (Klagenfurt, Villach és Völkermarkt) ruházta. A gurki püspökséget a millstatti kerülettel nagyobbította, melyet szerzetrendjök megszűntetéseig a jezsuiták önállóan igazgattak ; ellenben az aquilejai patriarchatus megszűntetésekor (1751) annak karinthiai része a görczi érsekségre szállott. A császárné közoktatásügyi újításai Karinthiában is üdvös változást hoztak létre a tanügy terén; Klagenfurtban Mária Terézia elemi iskolát állíttatott. Az ország anyagi jóllétét sokféle rendelettel mozdította elő; hogy a mezőgazdaságot minden irányban fejleszsze, megalapította a karinthiai gazdasági egyesületet (1764), mely a legrégibb a monarchiában; előmoz- dította a lentermesztést és a vászonkészítést, sürgette az eperfák ültetését és a selyembogár-tenyésztést ; uralkodása alatt honosította meg a német- alföldi Thys a burgonyát és tengerit az országban. Minthogy a nemes érezek bányászata a XVI. század második feléig tartó virágzás után a termelési költségek nagysága, egyes bányavidékek kimerülése, az új világ nemes érczeinek versenye, de még inkább a munkások kivándorlása folytán, mire az ellenreformáczió kényszerítette őket, hanyatlásnak indult, Mária Terézia a hüttenbergi vasbányászatot új mívelési szabályzat behozatalával igyekezett emelni. Fényes lendületet vett ez időben Ferlachban a fegyvergyártás, melyet I. Ferdinánd korában Németalföldről bevándorló fegyverkovácsok alapítottak. Klagenfurtban posztó- és czeruzagyár létesült, mely utóbbi ma is virágzó működésben van. K. 11