Seite - 144 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

144 kis lánytól a nevét tudakozta itt az ember, nem ritkán azt a naiv feleletet kapta, hogy „Gitsche hass i" (kis lánynak hínak). így egészen különböző a nyugati rész nyelvétől a tartomány keleti részéé, vagyis a lavant-völgyi nyelvjárás. Az éjszaki részen, melyet a délitől a Twimberger árokvölgy választ el, valamint a Saualpe nyugoti lejtőin a Klippitzthortól és a Löllinger árokvölgytől éjszak felé a felső-stiriai nyelv van jobban elterjedve; a déli részen, a Lavant-völgy alsó táján, aKoralpeseken túl Schwanberg és Deutsch-Landsberg táján elterjedt hietzendorfi nyelvjárás uralkodik. Éles határ azonban nincs a kettő között. Szózatosabbnak tűnik föl éjszakon, míg a szláv nyelvhatár felé inkább egy kissé éneklőnek. Említendő még röviden az a hatás, melyet a szláv és román nyelvek tettek a karinthiai német nyelvre. Nyilván való, hogy Karinthia igen kedvező föld a nyelvek keveredésére, minthogy természetileg elzárt tartomány az egész. A ^-nak kemény, a karinthiai embert azonnal elárúló hangoztatása, úgyszintén a //-nak ch-\k keményedő ejtése (pl. Wahrcheit), a <$-nek /-vé keményítése (pl. Bote = Pot), valamint a hosszú és rövid magánhangzók föltűnő elcserélgetése, mind határozottan a németül beszélő szláv szomszédok hatására vallanak. Hogy a klagenfurti ember nem „au/ dem^, hanem csak vam Ulrichsberg" volt, hogy a karinthiai általában nem „an Gott" (Istenben), hanem „auf Gott" (Istenre) hisz, az a szláv nau szónak köszönhető. Az „<aberu sűrű közbeszúrása és a „leiu-nak a szláv nyelvhatár felé mind inkább szaporodó használata arra mutat, hogy az a szomszédos szláv lakosság npau és szavainak utánzása. Szintén szláv utánzás az is, mikor a karinthiai egyes szókat nem igazi értelmökben használ; példáúl „etwas abkehren" (rückerstatten: visszatéríteni), „sich überziehen" (umkleiden: átöltözni) stb. Szlávosan használják a vonatkozó névmás semlegesét, pl. „der, was austrag'n thuet" (az az ember, a mi kihordja), továbbá az „allein" (egyedül) szót „selbst" (maga) helyett, pl. „sie arbeit alles allein" [az asszony mindent egyedül (azaz maga) végez]. Ezek folytán sok idegen szóval gyarapodott ez a nyelvjárás; ilyenek: Jauk, Tscherfel, Tschoja, Kripfen, Tep, Hetschepetsch. * A Deutsch-Gail-völgyieknek is a szomszéd szlovének adták kölcsön a „Kösa" (gabona-garmada) szót; a helyneveket nem is említve. Csekélyebb a román hatás. Olaszúl beszélő lakosság sehol sincsen a tartományban, s talán sehol nem oly rögtöni az egyik nyelvből a másikba való átmenetel, mint Pontafelnél. Mindazáltal sok olyan kifejezés csúszott át * Déli szél, czipö, harkály, köhécselés, dadogó, csipkebogyó.