Seite - 440 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

440 totta lakhelyeűl, mindennemű anyagi és szellemi támogatásban részesítette s még halálos ágyán is megható szavakban emlékezett meg róla. Munkaerejével nagyon meghaladja Truber a vele egykorú vagy kevéssel utána működö írókat, holott tudományosságban és különösen nyelv- ismeret dolgában (a görög és héber nyelvben például teljesen járatlan volt) jóval elmarad mögöttük. S a mint minden kezdetnél máskép nem is igen lehetséges, írásmodora is tökéletlen és következetlen még, nyelve nagyon provincziális színezetű, szókban szegény és idegen szavakkal tarkázott, előadása gyakorta nehézkes és idomtalan. Ezen és hasonló hibák- és gyarlóságoktól a lehetőség határáig tiszták és mentesek Krel Sebestyén (szül. 1538-ban a krajnai Wippachban, meghalt 1569 deczember 25-én mint superintendens Laibachban) és Dalmatin György (született — nem tudni, mikor — a krajnai Gurkfeldben; meghalt 1589 augusztus 31-én Laibachban) iratai, jóllehet Trüberen kivűl nem volt más előzőjük. Dalmatin nemcsak a legtudósabb és leghatalmasabb nyelvezetű valamennyi kortársa közt, hanem iratait egyéb jelességeik mellett még az előadás kelleme és csinossága is jellemzi, melynek ezeken kivűl még csak Krel műveiben akadunk párjára. Hét munkája közül leginkább az egész bibliának az eredeti nyomán készült fordítása (Wittenberg 1584) válik ki, a mely óriási mű még mai nap is csodálatra készt bennünket s örök időkre kegyeletes emléket biztosít szerzőjének a szlovén irodalom történetében. Ugyanezen időben kisérlette meg Bohoric Ádám, Melanchthon Fülöp humanista és reformátor tanítványa, anyanyelve grammatikai szabályainak és helyesírásának rendszerezését (Arcticae horulae, Witebergae 1584). Mint első e nemű kísérlet, Bohoriő vállalkozása elég sikerültnek mondható, s a mi különösen a tőle megállapított helyesírást illeti, annak nem kicsinylendő értékét legjobban jellemzi az a körülmény, hogy az egészen századunk negyvenes éveiig fönn tudta magát a gyakorlatban tartani. A szlovén nyelvet szótárilag először Megiser Jeromos történetíró dolgozta föl (Dictionarium, Graecii Styriae 1592), de hiányos eszközökkel fogott munkájához, mely ilyenformán nem is juthatott kielégítő eredményre. A szókincs nála a nyelv területéhez képest igen szűk határok közé szorítkozik, e mellett tele van hibás és félreértéseken alapuló magyarázatokkal s föltűnően mutatkozik benne az idegenszerűségek erőltetett hajhászata. Az említett férfiak még néhány más, csekélyebb jelentőségüknél fogva itt említetlenűl hagyható társukkal egyetemben három évtized rövid ideje