Seite - 493 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

493 halászok deákul mormogják a reczeptet : „habeat colorem, odorem et saporem". A káposztának is (alföldi néven a töltött káposzta: szárma) itt tudják legjobban megadni a módját : „egy sor füle, egy sor orrja, egy sor kövérje, egy sor töltelék". Hát a fölséges tarhonya, a finom almás pite, az omlós csőröge, a „hosszú" lére eresztett, csipetkés csirke- paprikás, melynek titka a szegedi paprika csodálatos izében van! : MORELI 3 A szegedi színház. A szegedi polgár ügyes gazda és kitűnő munkás. Földjét még a hírhedt bolgár kertésznél is jobban míveli. Egy hold paprika-földből néhány száz forintot húz ki évenkint. A paprikatermesztés évi jövedelmét félmillióra becsülik. Takarékosságukra jellemző adat, hogy pusztán az alsó-városi népnek (mely a város ősnépe és sok apró vonásban elüt a felső-várositól) másfél—két millió forintnyi betéte van a „szeged-csongrádi takarékpénztár"- ban. Ehhez csak akkor nyúlnak, ha valahol eladó föld akad. A roppant határ is kevés már nekik; gyorsan terjeszkednek kifelé a kun pusztákra.