Seite - 530 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2
Bild der Seite - 530 -
Text der Seite - 530 -
530
többnyire magyarok és németek vannak : Kis-Zomboron, Klára/alván és
Deszken. Egres, hol a cziszterczitáknak hajdan híres monostora állott,
melyben II. Endre király egyik neje is el volt temetve, ma oláh falu.
Üj-Szegedröl kiindulva, a Tiszának torontáli balpartján Török-Kanizsát
találjuk 3.333 magyar és szerb lakossal. Ősrégi réve az egész középkorban,
sót a török uralom alatt is megtartotta vízi hadászati fontosságát, s mint
a királyi naszádosok, később a sajkások egyik tiszai állomása szerepelt.
Jelenleg gőzhajó-állomás és gabona-rakodóhcly. Török-Kanizsával össze van
építve a volt nagy-kikindai kerülethez tartozott Jozefova, 2.062 szerb
és magyar lakossal. Lejebb dél felé következnek egymás után : Szanád,
Egyházaskér, Monostor, Feketetó, Csóka, Imretelek, Tisza-Szent-Miklós,
Hódas, Jázova, Padé és Akacs, valamennyi vegyes (magyar és szerb)
lakossággal. A termékeny határ lapályait mindenütt nádas, gyékényes
rétség borítja. Az egész síkság, melyből számos halom emelkedik ki, a
tiszai óstelepek classicus földje s a régiségtudománynak eddigelé még
kevéssé átbúvárolt kincses bányája.
Az alsó Tisza közép táján ismét egy nevezetes történeti helységet
érünk : Török-Becsét, mely a temesi vidéknek s Magyarországnak egyik
legrégibb tősgyökeres magyar községe. Már a rómaiak időszakában őrhelye
volt az alsó Tiszának, s vára volt, melynek czölöpös alapjai fölött a
XIII—XIV. században magyar erődítmény épült. A vár aljában s épen a
Tisza partján épült község Anjou-kori alapítás. Első okirati emléke 131 l-ben
fordúl elő. Fő- és székhelye volt a XIV. század elején keletkezett Torontál-
megyének, s mint várral díszeskedó hely, helyhatósági jogokat gyakorolt,
sót egy időre még nevet is adott Torontálnak. Birtoka levén a Becsey
nemzetségnek, majd a Telegdi Csanádoknak, a Birinyeknek, Czillei Borbála
és Erzsébet királynéknak, a Brankovicsoknak, aztán a csanádi püspökség-
nek, a Szilágyiaknak és a dicső Hunyadiaknak, a magyar állampolitikában
állandóan cselekvő tényező gyanánt említtetik. Legerősebb védbástyája és
kulcsa volt az alsó Tiszának, s mint fontos folyami pontot, az ország
kormánya is minden időben féltékenyen őrizte. A mohácsi vész után magyar
lakossága a betörő ráczok és törökök elől Erdélybe és a Maroson túli
megyékbe menekült fölprédált és fölégetett tűzhelyeitől. Vára azonban e
zavargós időben is magyar kézen maradt s Szapolyai János részeihez tar-
tozott. Csak 1551-ben ment át az özvegy Izabella királynétól I. Ferdinánd
birtokába; de azon évi szeptember 19-én török kézre jutott. Becse alól
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Band 9/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (2)
- Band
- 9/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 21.86 cm
- Seiten
- 390
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch