Seite - 618 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

618 telepített Hódságh, közjegyzőségi, járási és szolgabírósági székhely; szép temploma 1770-ben épült. Lakosai németek, mint a föntebbi községeké is; szorgalmukkal és vagyonosságukkal tűnnek ki. A bácskai németség különben, mely e tájon lakik legtömegesebben. sem életmódjában, sem szokásaiban nem különbözik a már ismertetett torontáli németségtől. Hódsághtól hét kilométernyire, a Dunának egyik kanyarulatában fekszik a két ezer magyar lakosú Bogojéva; ennek határában van Gombos, az alföld-fiumei vasútnak végső magyar állomása, honnét szép kilátás nyílik a szemben emelkedő Erdőd-vár romjaira. Mivel itt a Dunának 1.300 méter- nyi széles az ártere, s e miatt a hídépítés rendkívül költséges lett volna: 1871-ben félmillió forinton két gőzkompot szereltek föl a vasúti vonatok átszállítására. A parti lejtő sínjeiről egyenesen a komp sínjeire eresztik a 8—10 kocsiból álló vonatot, mely aztán szép csendesen szállítja át az útasokat a Duna túlsó partjára, hol már Verőczemegye első állomása van ; valamivel feljebb a Dráva-foknál pedig Baranyamegyébe lehet átkelni. Bács-Bodrogmegye czímere.