Seite - 234 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

234 valamint Veglia szigetén vannak letelepedve, a többi járásokban pedig csaknem pusztán ók teszik a tartomány falusi népességét, a félsziget nyugati, déli és keleti oldalán a tengerig terjednek, Chcrso, Lussin, Unie és Sansego szigeteken is honosak, és délre St.-Pietro dei Nembi szigete a végső telepök. A horvátok és szlovének közt nincs élesen megvont nyelvi határ, a mi természetes is két annyira rokon szomszéd törzsnél, melyek egymással szakadatlanul kölcsönős érintkezésben vannak, hanem az egyik nyelvjárásból a másikba való átmenet annyira észrevétlen, hogy a szlovén, még ha messzire bement is már a horvátok közé, azt hiszi, hogy otthoni nyelvét hallja, csak- hogy kissé zavarosan, és viszont a horvát nagyon hajlandó, hogy a szlovén falvakat a horvát nyelvterülethez csatolja, mert horvát szókkal és kifejezé- sekkel találkozik bennök. Ha mégis nyelvi határt akarunk vonni a horvátok és szlovének közt, ezt legjobban azon vonal segítségével tehetjük, melyet a Dragonja mentén V t egészen a tengerig és e folyócska forrásától a csicsek (Cicarija) földjén át Podgrádig (Castelnuovo) húzunk akképen, hogy e helység még a szlovén területbe essék. Az a népesség, mely a mondott határtól éjszakra lakik és a tartományt a Dragonja jobb partjáig lepi el, a szlovén törzshöz, ellenben a Dragonja bal partján lakók, meg ezeknek az odább dél felé tartózkodó szomszédaik a horvát törzshöz számítandók. A szlovének a szárazföld éjszaknyugati, a horvátok pedig éjszakkcleti, középső és déli részét, meg a quarnerói szigeteket foglalják cl, amazok tehát a piranói és capodistriai járásban, meg a castelnuovói járás éjszaknyugati részében, emezek pedig az említett járások délkeleti részében és valamennyi többi járásban laknak. A legdélibb szlovén helységek e szerint Krkavce, Kostabona, Truske, Soferga, Valmovraza (Movraz), Rakitovic, az utóbbi még a fönt jelzett vonalon kivűl, továbbá Podgrad (Castelnuovo), Studena gora és Jelsane, Novokracine, Susak, Zabice és Podgraje. A legéjszakibb horvát helységek Castelvenere, Merisíe, Oskorus, Topolovac, Gradinje, Jelovice, Golac, Poljane, Rafice, Malobrdce, Rupa és Lisac. Mint már jeleztük, az egyik oldalon az elsorolt helységek közül egyesekben a nyelv nagyon hasonlít a túlsó oldal helységeinek nyelvéhez ; a szlovén oldalon fekvő Krkavcéban és a horvát részen fekvő Castelvenerében talán szakasztott egyforma a nyelv. A horvátokat úgy mondott cakavacokra (horvátúl többes számban cakavci) és stokavacokra (stokavei) osztják a szerint, a mint a kérdő névmást (mi ?) ca vagy sto alakban mondják. Az isztriai horvátok cakavacok és csak a