Seite - 240 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

240 Tíz évvel az első glagolit könyv nyomtatása után, vagyis 1493-ban készült Thoresanis András nyomdájában Velenczében az első cyrill betűs könyv; breviárium (casoslov) volt ez, melyből azonban, fájdalom, egyetlen példány sem maradt fenn. A majlandi születésű Damian velcnczei nyomdász 1495-ben fejezte be az első schiavetto-t, az „Evangelia et epistole cum prephationibus et benedictionibus per anni circulum" czíműt, melyből tudtunkkal csak két példány van meg: egy az odesszai egyetem könyvtárá- ban, egy pedig a zárai gymnasiumi könyvtárban; de egyik sem egészen ép. A könyv végéről kitűnik, hogy e kiadást Bemard spalatói szerzetes rendezte, még pedig gót betűkkel. E kiadást különösen tiszta és egyszerű nyelve jellemzi, ezért a legfontosabb horvát nyelvemlékekhez kell sorolnunk. A nyelvfejlődés ismeretére kora miatt nagyon fontos a csupán 36 kis nyolczadrétű lapra terjedő, vrbeniki Blazilovic Jakabtól latinból a cakavac tájszólásra fordított és Velenczében 1496-ban kiadott gyónt bűnök jegyzéke, a melyből Ivancic ferenczrendi egy példányt talált egy glagolit kézírati codexhez fűzve, s mely jelenleg Milcetic fiumei tanár birtokában van. A glagolit nyomtatványok a XII. századtól a XVI. századig terjedő időszakban az isteni tisztelet révén nemcsak Isztriában, hanem egész Dalmácziában, Bosznia nagy részében és Horvátországban is elterjedtek. Elmondhatni, hogy a horvátok írásbeli közlekedésének ez időben a glagolit írás volt ez egyedüli eszköze. Különösen a ferenczrendiek és a benczések ápolták ezt nagy szeretettel. Még pezsgőbb élet kezdődött az egyházi irodalomban a reformáczió idején, melynek Isztriában három kiváló kép- viselője volt, ú. m. Vergerius Péter Pál, Consul István és Frankovic Mátyás. Vergerius Pál két ízben volt pápai nuntius Németországban, VII. Kelemen idejében 1533-ban és III. Pál alatt 1535-ben, hogy a Luther Márton reformátori működése következtében támadt vallási viszályokat lecsillapítsa. Luther Mártonnal 1535-ik évi deczember havában találkozott Wittenbergben. Visszatérvén Németországból, modrusi, később capodistriai (1536) püspökké lett. 1540-ben részt vett a wormsi országgyűlésen és kiváló szolgálatokat tett a pápai széknek. Az országgyűlés föloszlatása után Rómába ment, azonban nem kapta meg az ohajtott bibornokságot, mert gyanúba fogták, hogy a protestánsokkal egyet ért. 1549-ben letették a püspökségről; 1550-ben áttért a protestantismusra és 1565-ben bekövet- kezett haláláig egyik legbuzgóbb harczosa volt annak. E minőségében a bibliának szlovén és horvát nyelven való kiadását szorgalmazta abban a