Seite - 241 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

241 reményben, hogy e réven a délszlávokat a protestantismushoz terelheti. A vállalat megvalósítása érdekében megtette a kellő intézkedéseket; munka- társakat toborzott, pénzt gyűjtött és mint egykori hatalmas pápai követ, felköltötte a vállalat iránt a német fejedelmek, de különösen Kristóf württembergi herczeg érdeklődését, miben nagy segítségére volt Ungnad Zsigmond János sonnegi báró, Varasd városának ura, az „alsó-ausztriai, vend és horvát földek" volt tábori kapitánya, ki, hogy a vallási kényszertől meneküljön, Württembergbe vándorolt ki és Urach városkában telepedett le. A szlovén és horvát tartományokból való, protestánssá lett menekültek nagy része ő köréje csoportosult. Ezek közt kiváló helyet foglalt el az isztriai Consul István, mint bibliafordító, és egész sereg egyházi mű szerzője. Consul Pinguentében a trieszti egyházmegyében született; ugyanoda hítták meg papnak is. Minthogy a pinguentei templomban a glagolit könyveket használták, azért ez írást ifjúságától kezdve ismerte, a mi későbbi munkás- ságára nézve rendkívül kedvező volt. Mikor az 1545-ik évtől 1549-ig terjedő időben Vergerius Pál capodistriai és Jozefic Ferencz trieszti püspököt letették, Consul István, mint Luther tanainak híve, szintén elhagyta Isztriát. Mint pap és tanító tíz évig élt Németország különböző helyein; végre Vergerius Pál ajánlatára Kristóf württembergi herczeg fogta pártját. Consul is Urachba vonúlt, honnét Ungnad János Nürnbergbe küldötte, hogy fel- ügyeljen ama glagolit betűk készítésére, melyeket Punzenschneider Hartvich János és Auer Simon öntöttek. A betűk 1560-ban elkészültek s a horvát művek nyomtatása nyomban elkezdődhetett. A nürnbergi mesterek Consul István és Dalmatin Antal felügyelete alatt 1561-ben Urachban cyrill betűket is öntöttek, s ettől kezdve glagolit és cyrill betűs könyveket is lehetett nyomtatni. Consul István már 1560-ban „próbalapoku-at bocsátott közre glagolit betűkkel, melyeket Nürnbergből Laibachba, Bécsbe és más helyekre küldöttek a szakértők véleményének és a lehető hibák kiigazítására vonat- kozó javaslatoknak beszerzése végett. Consul István a nyomdát báró Ungnad megbízásából 1561-ben Tübingába tétette át. Dalmatin Antallal együtt négy vallásos tartalmú könyv nyomtatását intézte. E művek közül egyet Ungnad I. Ferdinánd császár fiának, Miksa főherczegnek, küldött és nyom- dájának további fentartására 400 forintnyi segítséget kapott tőle. Consul István és Dalmatin 1562-ben nyolez könyvet fejeztek be, melyek közül hat glagolit és kettő cyrill betűkkel jelent meg Tübingában. A horvát irodalomra nézve legfontosabb ezek közül az újtestamentom első részének horvát nyelvű T. 31