Seite - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

246 pompás virágai fakadtak, melyek lassanként összegyűjtetvén, az 1870. évben keletkezett „Nasa S/ogdu~ban jelentek meg egymás után, s melyeket az említett lap kiadóhivatala koszorúba fűzve 1879-ben egy kötetben bocsá- tott közre. Nagy érdemeket szereztek a horvát irodalomban azok a férfiak, a kik e gyűjteményt lehetővé tették, mindenekelőtt pedig Volőic Jakab. Ez 1815. évi július 14-dikén született Gorjancén, Bischoflak mellett Felső- Krajnában. 1842-ik évben pappá szenteltetvén, 46 éven át Isztria nyolcz plébániáján működött, tehát alkalma nyílt, hogy a tartomány különböző helyein gyűjtögethesse a népköltés termékeit és a szláv irodalom emlékeit. A népköltés szépségei iránt érdeklődéssel és értelemmel eltelten, glagolit fölírásokat, elbeszéléseket, közmondásokat és rejtvényeket gyűjtött, melyeket a „Novice", „Slovenska Bcela" és „Glasnik slovenskiu nevű újságokban közölt. Maradandó emléket állított magának azzal a népköltési gyűjtcmény- nyel, melyet a „ Slogatt szerkesztősége az említett könyvbe vett föl. Volcicon kivűl fáradoztak még a mondott könyvben kiadott népköltési gyűjtemény létrejöttén Laginja Mihály, Jclusic K., Orlic B., Karabaic M., Fabris Antal, Lukacic Miklós, Stanger A., Pavic M., Kosara Balázs, Uravic Péter, Jcder- linic G., Trinajstic M., Bogovic Péter, Poljanin G. — A „Sloga" szer- kesztésében kiadott népdalgyűjtemény nem kevesebb, mint 288 különféle költeményt foglal magában. A költemények epikaiakra vagy elbeszélőkre (junaske pjesmi), női dalokra (zenske pjesmi), bordalokra, ifjúsági dalokra, kesergő, lakodalmi és újévi dalokra oszlanak. A gyűjteményhez a quarnerói szigetek helységei és az isztriai félsziget valamennyi járása szolgáltattak adalé- kokat, a szárazon különösen Lovrana és Promontore helységek, a szigeteken mindenek fölött Vrbenik és Dobrinj. Némely népköltemény nyelvét termé- szetesen annyira át meg áthatották az olaszosságok, hogy a kiadók úgy vélekedtek, hogy a könyv megértését czélszerű a függelékül oda csatolt kis szótárral megkönnyíteni. Viszont azonban a költemények nyelve annyira keresetlen, természetes, hogy a gyűjtemény mindenkor a hamisítatlan szláv népies kifejezés- és szerkezetmód kincsestára fog lenni. A dalok formája rendkívül egyszerű, a versek trochaeusi rhythmusban, rímek nélkül könnyen, üdén és világosan folynak. A junaske pjesmi-k előadása egyszerű, szemlél- tető és plasticus, és a lyrai költeményeket, hogy Scherr Jánosnak a szerb népdalokat találóan jellemző kifejezésével éljünk, „a szívhódító bensőség fuvalma" lengi át. A gyűjteményben levő költemények nem is adnak kifejezést semmiféle aljas vagy tisztátalan gerjedelemnek. Ámbár Isztria