Seite - 277 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

277 A XIV. század elejéről való oltárképek közé tartozik az aranyos alapra festett, 2.78 méter hosszú és 0.81 méter széles, még szembeszökően byzanczi jellegű oltárkép Piranóban. Az egyes ábrázolásokat : a Keresztre feszítést, trónon ülő és angyalok által környezett Madonnát és szenteket csavart oszlopok választják külön, melyek egyszerű lábon állnak ; az oszlop- főkön nyugvó ívek ékítményesek. E kép rokon művészetű a trieszti székes- egyház oltárképével, mely Tommaso Giottinónak tulajdoníttatik, de annál sokkal szebb különösen a fejek kimunkálása és az ékítmények tekintetében. A fölírat szerint 1313-ban készült. Szintén ilyen, Madonnát és szenteket faragott keretben és aranyos alapon ábrázoló oltárkép van a polai székes- egyházban, egy másik, mely Szent Lucia legendájából vett jeleneteket ábrázol, a juvandvori Santa Lucia apátságban Besca nuova mellett Veglia szigeten egy harmadik, a fölírat szerint 1321-ben festett s Szent Bembust és legendáját ábrázoló oltárkép a dignanói székesegyházban. Ez utóbbinál több mint száz évvel újabb és a fafaragásnak igazi remeke a piranói székesegyház sekrestyéjében levő szekrény, melyen a szárnyak két-két mezőjében Szent Miklós, Gergely, jeromos és István képe van. Ezzel egy- korú a parenzói székesegyház oltárképe, melyet a fölírat szerint Antonius de Muriano mester 1448-ban festett. Ez azon két mester egyike, kik a velenczei művészet fejlődésében oly jelentékeny muranói festőiskolát alapíták. Antonio Vivarini fivérének, Bartolomeónak, a muranói iskola másik alapítójának egy kiváló művével is dicsekedhetik Isztria, ez Lussin grande székesegyházának oltárképe, mely az Atyaistent angyalok által környezve, alúl pedig Máriát trónon ülve s egy felől Szent Ágoston, Katalin és Cecilia, más felől Ágnes, Jeromos és Lucia által környezve ábrázolja.