Seite - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
Bild der Seite - 518 -
Text der Seite - 518 -
518
házakból állanak; a partvidéken a házak rendesen hegyfokokra és szikla-
tetókre építvék; amaz az építkezésmód a szerfölötti szabadságszeretetre, emez
pedig a kalózoktól való egykori félelemre mutat, a kiknek váratlan támadásai
elől a régi időkben csak úgy védekezhettek, ha a lehető legkevésbbé hozzá-
férhető helyekre építették falvaikat.
A dalmát paraszt általában erős, munkás és kitartó. Rendes tápláléka
az árpakenyér. A búzalisztből sült kalács (pogaca), az nstipci nevű fánk, a
prijes?iaC'kd\diCS és a lisztből, vaj-, tojás- és éretlen sajtból meg tejfölből
készült cicvara csupán ünnepnap kerülnek az asztalra. A kenyérhez rendesen
valami főtt étel járúl, közönségesen kukoricza-polenta, melyet olajjal, zsírral,
vajjal, tejföllel, borral és néha mézzel tesznek csúszósabbá. Egyéb étkek a
különféle főzelékek, főleg a savanyú káposzta szalonnával vagy füstölt hússal,
friss, vagy besózott hallal. Minden háznál igyekeznek legalább egy disznót
hizlalni, a melyből aztán kiváltkép karácsonytól farsang végéig telik kissé
bővebb lakmározásra, míg a sódarokat rendesen valami kedves vendég vagy
jó barát megkinálására tartják fönn. Addig, míg van a háznál, bort isznak;
ha elfogyott, forrásvízzel is beérik. Nyáron aludttej és eczetes víz szolgál
hűsítőűl. Az evő- és ivóedények a hegyi lakóknál még többnyire fából, de a
partvidéken, a szigeteken és városokban már mindenütt cserépből vannak.
Mint a családi, úgy az egész falut érdeklő ügyeket is előbb alaposan
megvitatják, mielőtt kivitelükre kerülne a sor. Ha a faluban például egy út
kijavításáról, vagy új út építéséről, templom, közkút, harangláb építéséről
vagy tatarozásáról, új temető kihasításáról vagy a réginek kibővítéséről,
új oltár emeléséről, új harang vagy zászló beszenteléséről, községi itató
fölállításáról, erdő vagy legelő elzárásáról, a felsőbb hatóságokhoz benyúj-
tandó folyamodásról van szó: akkor a falu elöljárója a nagymise után a
templom előtt összegyűjti a férfiakat s ott eléjök adja az ügyet; ezt aztán
— ki mellette, ki ellene szólván, — meghányják-vetik, míg végre határo-
zatot hoznak, melynek mindenki köteles magát alávetni.
A vérrokonságon és sógorságon alapúló családi köteléken kivűl vannak
még a népnél másfélék is, melyek barátságból, komaságból s az úgy nevezett
testvérválasztásból erednek. A komaság abból keletkezik, ha valaki másnak
a gyermekét keresztvízre tartja, vagy bérmálni viszi. Vjencani kum- nak
nevezik azt a komát, a ki az elsőszülött gyermeket tartja keresztvízre.
Viszonzásúl azon ajándékért, melyet keresztgyermekének ad, ennek anyja
a paszita után egy pár harisnyát, egy erszényt vagy zsebkendőt ajándékoz
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Band
- 11
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.68 x 21.98 cm
- Seiten
- 370
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch