Seite - 536 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

536 aztán az egyik vendég a másikat komának, vagy feljebb üló vendégnek, stb., szólítván, azt kérdi tőle : „Egészségemre kivánod-e (jesi li mi zdrav) ? u — mire a kérdezett így felel: „Igen, testvér, csak úgy, mint a magaméra!44 A felköszöntők után kinyitják a menyasszony ládáját s az összes rokonokat és vendégeket megkérik, hogy „ezüstözzék44 azt meg. E közben előbb a „Nosza hát, Isten nevében, — jókor téve, váljék jóra!44 kezdetű dalt, majd pedig a következőt éneklik a nők : l. Csörg a gyűrű, kong a láda, 2. N. (a menyasszony) ládikája Hangosan konog; Még mind' nincs tele; Gyűrűs a kéz minden újja, Kéri hát az apját, tegyen Hát azért csörög ; ; Ezüstöt bele : De nincs telve a fiók mind, Apám, drága édes apám, Azért konganak : Ezüstözzed meg a ruhám ! Beléjök tehát ezüstöt ; Kér apjátúl N. így szólítgatják rendre a menyasszony apját, anyját, fi- és nőtestvéreit, egyéb rokonait s a többi vendégeket. Minden megszólított a ládához lép s többet vagy kevesebbet tesz belé tehetsége szerint. Végezetül mindent szépen rendbe raknak a ládában, mi közben ezt éneklik : Ime a menyasszony-láda l Most még arra kéri apját, Tele tömve szép ruhával, l Adja ki az aranygyűrűt, Vászon- és posztóneművel, ; Melyet olyan nagyra tartott, Fehérrel és hímezettel, ? Hadd mutassa ő is büszkén De leginkáb az anyjának > Mind az egész rokonságnak. Rá kimondott áldásával. E közben a férfi vendégek borozgatnak, dohányoznak, párosával énekelnek s minden versszak után elsütik fegyvereiket. Azután egy hős- énekbe kezdenek, melynek utolsó szaka rendesen Isten és a Boldogságos Szűz dicséretéből áll. Erre a vendégek közül néhányan a menyasszony-ládához ugranak, mintha el akarnák vinni; másutt erre már előre kijelölt egyének vállal- koznak. A menyasszony anyja azonban rá ül a ládára s váltságdíj nélkül vonakodik azt kiadni. Alkudozni kezdenek vele, míg végűi a vőlegény egy fejkendőt (vagy egy tallért), a menyasszony pedig egy pár harisnyát vagy egy kendőcskét ád neki. Ekkor aztán fölemelik a ládát, melyre aszalt gyümölcsöt, aranyfüstöt és búzát dobálnak s e közben áldomást isznak. Az első násznagy így szól: „Rövidek a napok, messze vannak házaink;