Seite - 17 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

17 A várnak itt számos éven át kellett épülnie. Addig nem lehetett várnak nevezni, míg köröskörül egész hoszszában és széltében hézag nélkül el nem készültek a várfalak és kapuk, s míg számos lakos nem telepedett belé. Mert a középkorban a várépítő, várfentartó s a védelmező, vagyis a helyőrség csak a városi polgárságból telt ki. Buda rendkívüli esetében, minthogy itt az erősség országos szükség volt, országos segély járult a mű végrehajtásához. A tatárok eltakarodása után 13 évvel, 1255-ben, azt írja a király, hogy a pesti hegyen várat épített, mely sűrűn van népesítve. Az új városnak név kellett. Hivatalosan a latin oklevelekben „pesti új hegyenek (novus mons Pestiensis) írják 1541-ig is. A németek is Pestről Buda 1329. évi pecsétje. nevezik el Ofennek, míg a balparti mai Pestet Alt-Ofen néven különböztették meg tőle. A magyar pedig az új várat Budának nevezte, az ugyanazon parti régi Budát Ó-Budának. A balparti Pest lett Nagy-Pest, s a jobbparti Kis-Pest (ma Ráczváros). Amaz németül Alt-Ofen, emez Kreenfcld. A hegyi városnak szüksége volt plébániára is. Fölépült az Boldog- asszony tiszteletére még IV. Béla idejében, ugyanaz, melyet ma hibásan Mátyás-templomnak neveznek. Különös figyelmére méltatta IV. Béla aNyúlak szigetét, a mai Margit-szigetet is, mint biztos menedékhelyet. A szigetet, melyet talán akkor is, mint ma, majdnem egyenlő szélességű vízmeder választott el mind a két parttól, első sorban védelemre szánták. De kizárólag egyháziak menedéke lett. A sziget csúcsát az esztergomi érsek foglalta el. Ott ideiglenes lakát falakkal, bástyákkal erősítette meg. Alább IV. Béla király olasz mcster- M. 3