Seite - 318 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

318 vala. A nep gyermeke leven, a ki kora ifjusägätöl kezdve, ügy szölvän, bebarangolta hazänkat: melyen vesödtek emlekebe a nep eletenek tarka jelenetei, a melyek mind dalra fakasztottäk. Oly tärgyakat enekelt meg, a melyekre addig senki sem gondolt, s a naiv örömnek, elegiai melä- zäsnak, a hatärtalan kedvcsapongäsnak, a szilaj fölhevülesnek, eszmenyi lelkesedesnek, daczos türelmetlensegnek, makacs nemzeti büszkesegnek oly gazdag vältozatossäga zendült meg lyräjän, a milyenhez foghatö nincs a vilagirodalomban. Költeszete oly düsan ärad, oly elenk es meleg szinekkel von be minden, szemebe ötlö tärgyat, minden elötte lejätszödö jelenetet, annyi müvesziest födöz fei meg a legprözaibb tärgyakban is, hogy valöban bämülatos. A divatos izlest szive legmelyeröl fakadö s mindig egyenisegetöl sugalt öszinte es egyszerü hangjäval par ev alatt ätalaki'totta. Eleven rajzaival, a jellemzetes es egyeni iränt valö erös erzekevel egyaränt kivält a tülsägig vitt eszmenyi iräny hivei közül, a kik nem sokära az ö nyomaiba leptek. Petöfi minden izeben magyar költö; a szerelemnek, a csalädi elet boldogsägänak, a termeszet szepsegeinek, a hazaszeretetnek, a nemzet feltörekvesenek, a szabadsägnak, a demokratia eszmeinek s a forradalomnak költöje. Dalai, a melyek költeszetünk legbecsesebb gyöngyei, a nep egyszeru erzelmeit, legsajätosabb jellemvonäsait tärjäk eleiik hol pajzän jätszisaggal s meleg erzelmesseggel, hol szilaj tüzzel s meläzö borongässal. A magyar nepdalok minden eletre valö eleme benne van az ö dalaiban, meg pedig mindenütt müveszien, különös bajjal es eredetiseggel alakitva. Erzelmeit nem annyira enekli, mint drämailag jätsza elöttünk. Mint szerelmi es bor- dalai, epen oly kitünöek täj- es genre-kepei is. A lenyeges, jellemzetes vonäsokat nehäny ecsetvonässal senki sem tudja hivebben megerzekiteni, mint Petöfi. Erzeseit a termeszet kepeire ärasztja s a tärgyakat erzesei heveben mintegy föloldja. Ide järüi derült humora s vidäm szeszelye, nyel- venek keresetlen, egyszeru bäja s nepies zamata. Alakitö tehetsege oly erös, hogy e tekintetben alig van pärja Arany Jänoson kivül irodalmunkban. Peldäkat lehetetlen, de szilksegtelen is ideznünk. Költemenyei nagy reszt minden euröpai nyelvre le vannak forditva, s valödi remekei is oly nagy szämmal vannak, hogy välogatni is alig tudnänk közülök. Petöfinek öriäsi hatäsa az ötvenes evekben kezdett iröinkon nagyobb mertekben mutatkozni. Egesz csoport ifjü irö lepett nyomäba, kik közül csak Töth Kälmänt (1831 —1881) emlitjük meg, a kinek szerelmi dalai, melyekben a szerelem fäjdalmai gazdag vältozatossägban, könnyedseggel