Seite - 411 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

411 tärgyü s magyar stüben van irva. Kesöbb meg Kdldy Gyula „Zuävok", Erkel Elek „Szekely leäny", „Tempeföi", „Kassai diäk" czi'mü müvevel leptek föl e teren, s üjabban a nepszinhäz megnyiltäval — hol e müfajt különösen äpoljäk — több ifjabb zeneszerzönk: Hegyi Bela, Bator Szidor, Szabados Bela es masok szinten e teren keresik a babert. Zenei irodalmunkkal egy kivälöan magyar szi'nmüfaj all kapcsolatban, a nepszinmü, mely tärgyait a hazai nep eleteböl meriti s zeneileg egyik fökelleke a nepdal es a täncz. Szigligeti Ede volt a megteremtöje, s e müfaj annyira kedveltte lett, hogy nepszinmüveink szäma folyton szaporodott s eddig mintegy ketszäz került szinre. Szigligeti ket elsö nepszinmüvehez, a „Szökött katonäw-hoz es „Csikös"-hoz, Szerdahelyi Jözsef l'rta a zenet, fölhasznälva legregibb es legtörölmetszettebb nepdalainkat, s l'gy reszben neki köszönhetö, hogy sok jö regi nepdal dallamät meg tudtuk örizni. „Mätyäs diäku, „Bänyarem", „Liliomfi" zenejet is ö szerzette. Több nepszinmühöz l'rtak zenet meg azutän Bognar Ignäcz, Kdldy Gyula, Erkel Gyula, Nikolits Sändor s mäsok. Nepszfnmüveink nagyban hozzä järültak ahhoz, hogy magyar nepies zenenket meg a külföldön is megismerhessek es megkedveljek. Egy-egy nepszinmü elsö elöadäsa utän annak szebb dalait kiadöink azonnal kiadtak, s nemcsak hazänkban, hanem külföldön is elterjesztettek, s leginkäbb e kiadvänyok adtak alkalmat arra, hogy a magyar nepzenei stillel a külföldi zeneszerzök is foglalkozhassanak, s ezeknek dallamait, motivumait egyes müveikben földolgozhassäk. Ma mär egesz anthologiät kellene l'rnunk, ha elö akarnök sorolni mindazon zeneszerzemenyeket, melyeket külföldi hires zeneszerzök 25—30 ev öta magyar stüben irtak, vagy melyekben magyar nepdalokat hasznältak föl. Berlioz Hektor hfres Räköczi-indülö ätiratän kivül csak nehänyat emlftünk, l'gy a nemetek közül: Brahms Jänostöl negy füzet „Ungarische Tänze", „Magyarisch" es „Zigeuner Lieder", Raff Joakhimtöl „Ungarische Tänze", Hoffmann Henriktöl „Ungarische Suite" nagy zene- karra, Biilov Henriktöl „Marche heroique d apres des motifs populaires hongrois" zongorära; franczia zeneszerzök közül: Massenet Gyulätöl „Marche hongrois", Joncitre Felixtöl „Suite hongroise" es Delibes Leötöl „Coppelia" balletjenek egyes reszei. Ezeken kivül meg Dreischock, Wilmers, Thalberg, Schulhof, Rubinstein, Molique, Sarasate viläghirü zongora- es hegedü- müveszek is irtak hangszereik szämära kitünö vältozatokat, äbrändokat magyar stüben, kedvelt nepdalok alkalmazäsäval. 52*