Seite - 136 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1
Bild der Seite - 136 -
Text der Seite - 136 -
136
őrségeket rendeltek, melyeket az egyes törzsek szolgáltattak. Tacitusból
tudjuk, hogy a helvétek tartománya szintén így volt berendezve; olvashatjuk
ugyanezen történetírónak a germán légiók és a helvétek közti harczokról
szóló tudósításában azt is, hogy azokban a Vitellius-pártiak a rhäti nép-
fölkelés segítségét is fölhasználták. De csak nem régiben derűit ki egy
fölíratból, hogy (az ismeretlen fekvésű) Ircavium castellumot egy ÓOO
lándzsásból (gaesati) álló őrség tartotta megszállva a birodalmi hadsereg egy
kiszolgált altisztjének parancsnoksága alatt. A breonok fegyveres népéről
a Kr. u. 500-dik év tájáról van tudomásunk, mikor is az az Augusta
Vindelicorumból Tirolba vezető szorosokat őrizte. Útmenti erősségek voltak :
a mai Föder várkastély (vagyis „castellimi vetus") Auer mellett déli Tirol-
ban, a hol több római föliratot találtak; a már említett Teriolis, melytől
„Tirol" grófság a nevét kapta, továbbá Sabiona (Säben), aztán meg, mert
Horatius költeményében ilyenféle erősségeket említ, kétségkívül a Sterzing
melletti Sprechenstein és Greifenstein vára, sőt egyéb várak is, melyek
a római idők letűntével más módon hatottak Tirol sorsára.
Kiváltképen fontos volt Sabiona vidéke, mert az ottani vámhely nagy
forgalmú, s ezért a külföldi hatásoknak egyik góczpontja volt. A vámot
nagy vállalkozóknak adták bérbe, kiknek hivatalnokai legnagyobb részt
keleti származásúak voltak. Ezek juttatták Sabionába saját honi isteneik
tiszteletét, névszerint az „ezernevű Isis"-ét, melyet csakhamar a benszülöttek
is elfogadtak. Ugyanezen módon került a Nonsbergre Serapisnak és a
kutyafejű Anubisnak, vagy a Sterzing melletti Mauls vidékére Mithrasnak
a tisztelete. Bizonyság erre az itt talált nagy Mithras-emlék, melyet most
a bécsi cs. és kir. műtörténelmi múzeumban őriznek; ez emléken Mithras
szokott alakjában, vagyis mint phrygiai süveges fejű ifjú látható, a mint
kését a bika szügyébe döfi; a bika mellett mindenféle jelképes állat van,
ú. m. egy kígyó, egy skorpió és egy kis kutya, mely ugatva szökik a bikára.
Ezek az isteni tiszteletek útegyengetői voltak a kereszténységnek, mely
már a III. században behatolhatott e vidékekre, de a félre eső völgyekben
csak a IV., vagy az V. században honosúlt meg a császári kormányzat
nyomása, vagy a térítők buzgalma folytán. Bizonyára nem véletlenség,
hogy Sabiona, miután „Isis utolsó papja" (hogy Pichler Adolf költő szavait
használjuk) működni megszűnt, keresztény püspöki székhelylyé lett.
Ne feledjük azt se, hogy a római világuralom afrikai, ázsiai és európai
tartományokat egyesített és vezetett egyöntetű félévezredes fejlődésre. Rhätia
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Tirol és Vorarlberg (1)
- Band
- 13/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.22 x 22.45 cm
- Seiten
- 314
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch