Seite - 300 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

300 käaser (Kaiser, császár), bärisch (bairisch, bajor, melléknév). Űjfelnémet au vagy megmarad, vagy a-, o-, ów-nak hangzik, pl. láb (Laub, lomb), stáb (por), af (fel), a (auch, is), rochn (füstölni, pipázni), glob (glaube, hiszek vagy hit), blőzv (blau, kék), lőw (lau, langyos), őga (Augen, szemek). Űjfelnémet äu-bòi ai és ő lesz, pl. gebaide (épület), bőm (Bäume, fák). Űjfelnémet e helyett öe, ö, o, öt, ai, e a, a van. Példáúl viöer (több), smöer (Schmer, háj), öppas (etwas, valami, némi), dönn (denn, mert és hát), ston (stehen, állni), goth (geht, megy), möir (Meer, tenger), soign (Segen, áldás), wöig (Weg, út), gamsail (Gamsel, Gemse kicsinyítője, kis zerge), stearn (Stern, csillag), geat (geht, megy), feartn (tavaly), as (es, a harmadik szem. névmás egyes sz. 3. személyének semi, alakja), das (des, a névelő hímnemű alakjának egyes sz. birtokos esete), vardriass'n (verdriessen, boszantani), kallarin (Kellnerin, pinczérnő), rächt (recht, jól, igaz, jog), wack (Weg és weg, út és el), sánsn (Sense, kasza). Űjfelnémet ei vagy változatlan marad, vagy áa, oa, a, ie, ua, ui, oi, öe lesz belőle. Példáúl háade (Haide, legelő), bàade, bàde és böede (beide, mindkettő), màan (meinen, vélni), flűasch (Fleisch, hús), noa (nein, nem), wáss (weiss, fehér), mánsche (meinst du, azt hiszed?), a (ein, egy), sied (seit, óta), sieder (seitdem, azóta), nua (nein, nem), nam (einem, egynek), p/uat (Pfaid = Hemd, ing), drui, droi (drei, három), roich (Reich, birodalom), woid (weit, messze; tág), zoid (Zeit, idő). Űjfelnémet eu-nek ai, a, ui, oi a hangja. Pl. frai.de (Freude, öröm), Kraiz (Kreuz, kereszt), hà (Heu, széna), huir, hoir (heuer, az idén), fuir, foir (Feuer, tűz), ui (euch, nektek és titeket), froid (Freude, öröm), loid (Leute, emberek). Űjfelnémet o megmarad, vagy u, ea, oa, oi, ue, ü, ou, öa, öe, ua, üa, a, e, i, ö lép helyébe. Pl. sün (Sohn, fiú) sunne (nap), zeare (Zorn, harag), woarscht (Wort, szó), doarn (Dorn, tövis), toill (toll = tüchtig, derék), woill (wohl, jól), luen (Lohn, bér), schueìi (schon, már, vagy schonen, kimélni), Sünntach (Sonntag, vasárnap), süst (sonst, különben; valaha), kourn (Korn, gabna, rozs), hourn (Horn, szarv), valourn (verloren, elveszett), zöarchn (Zorn, harag), köarn (Korn, gabna, rozs), flöech (Floh, bolha), nuad (Noth, szükség), vuar (vor, előtt), tu ad (Tod, halál), früa (froh, vidám), mántig (Montag, hétfő), kemm (kommen, jönni), kimmbt (kommt, jön), noch (noch, még), löösn (losen = horchen, flüstern, hallga- tódzni, suttogni). Űjfelnémet o helyett ü, ea, i, a hangzik. Pl. süné (Söhne, fiak), gheart (gehört, hallott), greasser (grösser, nagyobb), treastn (trösten, vigasztalni), ghérst (gehört, tartozik valamihez, vagy valakihez), macht