Seite - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

358 illeti, Nonsberg, Vigo, Groden, Enneberg, Buchenstein a ca szótagot chia-v& váltják, így chiasa (casa); Felsó-Fassában és Ampezzóban ca — eia, míg a Sulzbergben olasz hatás alatt ca = ca mutatkozik. A latin *gattus-ból giat lett a Nonsberg, Vigo, Felső-Fassa, Groden, Buchenstein és Enneberg nyelv- járásában (az éjszakiban azonban yatj, míg az ampezzóiban iato, a sulzbergiben pedig gat; a latin pacare szó paié-vè változott Enneberg- és Buchensteinben, holott Gröden nyelvjárásapaiä-nak ejti, Nonsbergben megpaiar-nak mondják s paér-\\ak Felsó-Fassában, ellenben paga marad Ampezzóban és pagár a Sulzberg vidékén. Graubündenben és rész szerint a Nonsbergben az iny- hangúság a cu és eoe szótagokra is kiterjed, mint például a nonsbergi chiurat (plébános) mutatja. Szóvégi inyhangúság, minőt a nonsbergi fuóch és foech mutatnak, lombardiai hatásnak tulajdonítható, míg a többes-számi fuch (foci), sach (sacci), s'è eh (sicci) alakok inyhangja Ennebergben a ragbeli i-nek tr-hez járúlása útján keletkezett. További jellemző vonásuk a ladin nyelvjárásoknak az olasz nyelvvel szemben a cl, gl, pl, 61, fi hangcsoportok /-jének megmaradása, pl. ennebergi tlé (clavis), glacia és dlacia (* glacia), plegn (plenum), blastemé, flama; Sulzbergben már némi olasz hatás is mutat- kozik, így: chiaf, de glach, pién, flámo; még több Vigóban, a hol már: kiáf, giácio, pién, biastemar,fiámo e szavak hangzása; Felső-Fassában : kié/, yácio, pién, fiámo \ Colle Santa Lucia-ban : chiéf, yas, pién, fiáma; Ampezzó- ban : ciáe, zazo, piéfi, fiáma. Graubündenben és Friaulban e hangcsoportok majdnem kivétel nélkül épségben maradnak. Hátra van még, hogy Tirol ladin részének népköltészetéről is szóljunk pár szót. Sajnos, hogy e részben vajmi kevés az, a mit mondhatunk, de leg- alább érthetők az okai. A népköltés csak ott virágozhatik, a hol megvan az együvé tartozás érzete; már pedig ez Tirol ladinjainál a fent említett okoknál fogva hiányzik. Meg aztán, — legalább úgy látszik, — nem is igen kerültek elő e néptöredékek múltjában sem olyan események, a melyek történelmi népdalok anyagául szolgálhattak volna. Még a szerelmi népdal, mely pedig más országokban a dalok zömét szokta tenni, még ez sem talált a ladin vidé- keken ápolásra. Ugyanígy a vadász-dal sem. Még a legnagyobb keletük volt az alkalmi költeményeknek, melyek majdnem mind csupán a nonsbergi és az ennebergi tájszólásra szorítkoznak és legfölebb nyelvi szempontból lennének fölemlíthetők. Az egyetlen, valamennyire kimagasló irodalmi jelensége Tirol ladin nyelvjárásainak az 1885-ben Innsbruckban kiadott „Rivies Ladinesu. Az említett költői kísérletek rímes versalkotása olasz mintákra van szabva.