Seite - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Bild der Seite - 366 -
Text der Seite - 366 -
366
A fejükön prémes aljú sipkát hordanak, melynek a felső, kiszélesedő része
fekete bársonyból van. Ugyanabból való csokor díszíti a prémet is. A Walser-
völgyiek viseletéből fejlődött, de jóval ízlésesebbé vált a montavoni nőké.
A ruha ott is egybe van varrva a derekával, de ennek megvan a termethez
illő hosszasága és szabása. A sötét szoknyát alúl a belső oldalán vörös szegés,
kivűl pedig fekete bársony szalag díszíti. A szoknyával egyazon szövetből
való, vagy pedig zöld, avagy vörös damasztból varrott ruhaderéknak a
nyakon szív alakra szabott kivágása széles, fekete és finom tűzéssel ékes,
habos selyem szalaggal van körűi szegve. A kivágás alól a selyem alsó derék
s a kivágással egyező alakú, de keskenyebb mell-betét néz ki. Ez az „előtevő44
(„Brusttuch44) a derék számos kapcsain kígyózva végig fűzött zsinórral, a
„Brisnestel44-lel van a derékhoz erősítve. A nyakhoz bársonyból készült s
habos selyem szalaggal szegett gallér, a „Libie44 és egy atlasz kendő simúl.
A nagy fekete selyem kötény majdnem egészen körűlér s hátúi is csaknem
egészen elfödi a szoknyát. A „Glöcklitschopa44 (csengetyűs kabát) szintén
finoman letűzött szalagdíszszel van a nyak körűi és elől a mellen beszegve,
a hol szélesebbre nyílik az alatta lévő kivágott ruhaderéknál. Ez a kabát
szorosan testhez álló, a ruhaderékkal egyenlő hosszúra ér le, hátúi pedig
legalúl három ránezba van foglalva. A kabát újja hajtókáinak, a bársony
kötényszalagoknak és a mellen kilátszó „előtevő44-nek a hímzései adják meg
igazi díszét ez épen nem olcsó viseletnek. Vörös harisnyába bújtatott lábukon
ezüst csattos, „Ringgenschuhe" nevű czipőt hordanak. Ünnepnap a díszesebb
prémes sipkát, vasárnap a „Mássle44 (mércze) nevű, magas, tetején jóval
szélesebb, karimátlan köcsög-kalapot viselik. Gyász jeléül három évtizeddel
ez előtt még e vidéken is fehér kendőt kötöttek a fejükre s erre alacsony,
széles karimájú férfi-kalapot tettek. Ez volt az ú. n. s már fönt is említett
„Sturz und Stuha44. Ünnepi körmeneteken az ausserfrattei hajadon a „Schäp-
pelea-vel, az innerfrattei pedig koszorúval ékíti magát. A Schäppelt Schruns-
ban vörös tafota szalaggal kötik a fejűkre úgy, hogy a kötő szalag csokra
a hátukon lelógó, széles fonatú haj alá kerül. A hajfonatokra széles, hímzett
bársony szalagokat kötnek, melyek úgy fűzvék át a kötény pántlikáján,
hogy az egyik oldalon a szoknya közepéig, a másikon ellenben egész az
alsó szegéseig érnek. Ily alkalmakkor nem öltik föl a „Tschopen44-kabátot.
Karjaik ilyenkor csakis a hófehér ing hosszú és bő újjaiba vannak bújtatva.
A „Libie44-ről a hajszalagokkal egy szövetből való s velük egyenlő hímzetű
pántlikák függnek, melyek a hónaljak alatt vannak áthúzva. Jóval egyszerűbb
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Tirol és Vorarlberg (2)
- Band
- 13/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.74 x 22.0 cm
- Seiten
- 320
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch