Seite - 473 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

473 élénk csoportjaival összevág a háttér táj- képe, mely jobb felől a mester szülő városát s az attól dél felé eső hegyeket ábrázolja, bal felől pedig egy sziklás, meredek hegység emelkedik. Mint a többi mester, úgy Scheel is a német birodalomban töltötte vándoréveit és ismerte a korabeli jelesebb német meste- reket. 1554-ben halt meg. Az előbbivel egy időben élt, de inkább a lágyabb formákat kedvelte és a valóságot szorgalommal tanúlmányozta az a név szerint eddig ismeretlen festő, a ki a meráni fejedelmi házban levő és Szent-Sebestyént ábrázoló képet festette, mely egykor valamely nagyobb szárnyas oltárkép egyik szárnya volt. Különösen azért érdekes e festmény, mert Szent- Sebestyént, a kit mezítelenül és nyilakkal véresre sebezve volt szokás ábrázolni, előkelő viseletű ruhában állítja elénk és halálának körülményeit két nyíllal jelöli, melyeket a szent a kezében tart, s csak arczának fájdalmas kifejezése sejteti, hogy a nyilak mire szolgáltak. Miksa idejében élt a brixeni Haller András mester is, kinek két műve, az 1522-ik évből való élénk színezetű két oltárszárny, az inns- brucki múzeumban őriztetik. Az I. Miksa idejebeli német festők- nek egész német Tirolban virágzó művé- szete gyökeret vert Olasz-Tirolban is. Az a mester, ki ebbe az időbe esik, s a kit helytelenül Hieronymus da Trento néven neveznek, festészetének jelleme után Ítélve német volt, és mint a kép fölírata Szent Sebestyén a meráni fejedelmi kastélyban. V. 60