Seite - 551 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Bild der Seite - 551 -
Text der Seite - 551 -
551
puha, épen nem fanyar héja és kellemes, húsos, nem túlságosan édes íze
igen alkalmassá teszi ; ezért Meranban gyógyhatású szőlőképen is tetemes
mennyiségben kerül fogyasztásra s e mellett nevezetes kiviteli czikkűl is
szolgál. Fehér fajok közül a német Etsch-völgyben kivált a fehér Vernatsch,
a Blatterle és Muskatály-Blatterle, továbbá csekély mennyiségben a Brat-
traube és Terlan vidékére szorítkozólag a nem igen szapora termésű Terlani
honosak. Az Etsch közelében fekvő nedvesebb helyeken az említetteken kivűl
még egy amerikai fajt, az Izabella-szőlőt is termesztik, mely a Labruscának
egy alfaja és úgy az Oídium, mint a Peronospora ellen aránylag nagyobb
ellenálló erejű, a mellett igen bőven termő bora silány minősége s kivált
kellemetlen zamatja miatt csupán házi használatra való.
Az Etsch-völgy olasz részében mindenekelőtt a Teroldigo érdemel
említést, a melyet kivált Mezzolombardo, Mezzotedesco, St. Michele, Lavis
és Sorni mellett termesztenek. Ennek igen sötét, kellemesen erős ízű nedve
ép úgy, mint a Lagrein, főkép gyengébb borok javítására szolgál, de kellő
kezelés mellett jeles palaczkos borok szolgáltatására is alkalmas. Továbbá
itt is honosak a Rossara, valamint a közép- és nagy Vernatsch, melyeknek
Olasz-Tirolban Schiava és Schiavone a nevük. Azonban mégis a legelter-
jedtebb Olasz-Tirol dombvidékein a Negrara, mely jó helyeken erős, élénk
színű, becses bort ád. E mellé sorakozik a nagyon sötét Marzemino, mely
kivált Rovereto környékén igen elterjedt, továbbá a Gropello, a Nons-völgy
uralkodó szőlőfaja, meg a Marzemino-Padovano és a savanykás, de sötét és
bőtermő Pavana, mely a Valsugana leggyakoribb szőlőfaja. Fehér fajok közül
itt is a fehér Vernatsch az uralkodó s mellette még említendők a Nosiola
(Durello), mely a Sarca-völgyben terem s kitűnő pecsenyeborok előállítására
szolgál, továbbá a Bianchetta, Peverella, Maor és mások.
A brixeni vidéken a régi tiroli fajok az utóbbi időben meghonosított
idegenek mellett mindinkább háttérbe szorúlnak, minthogy amazok későn
érők lévén, itt, a tiroli szőlőmívelés e határvidékén kevésbbé alkalmasok. Ily
idegenből került fehér fajokúi kivált az Ortliebi, az Elbling, a fehér Burgundi,
a vörösek közül pedig az Oporto és a kék Burgundi honosúltak meg.
Tirol elsőrendű bortermő vidékén, az Etsch-völgyben, ismételten meg-
kisérlették idegen, így német, osztrák és franczia szőlőfajoknak finomabb
borok előállítására czélzó meghonosítását. Az első ösztönzést erre János
főherczeg adta. Elszórtan még ma is találni ily régibb keletű ültetvényeket,
melyekben rendesen nem egy bizonyos faj, hanem keverten egy-egy vidék
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Tirol és Vorarlberg (2)
- Band
- 13/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.74 x 22.0 cm
- Seiten
- 320
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch