Seite - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

562 formájukkal, gyönge héjukkal, puha, kellemes, könnyen emészthető és nagy részt erős zamatú húsukkal s mindenekfölött eltarthatóságukkal válnak ki. A honi fajok közül első helyen említendő a fehér rozmarin-alma, mely elsőrangú minőségével a többi tiroli fajtának is útját egyengette s e mellett még valami csodálatos hatás hírében is áll. Méltán sorakoznak mellé rokonai, a piros és a fehérpiros rozmarin-alma, a nélkül azonban, hogy jóságuk híresebb testvérükét elérné; továbbá a joggal „ Köstlichster tt-nek (vagyis legfínomabbnak) nevezett, mert valóban gyönyörű szép külsejű, valamint a remek színű és zamatos Edelroth nevű alma, melynek rendkívül gyöngéd s finom illatú a húsa, nemkülönben a mosolygó külsejű mantuai, a cseh- országi és a kecses „Schlatterer", mely benne csörgő magvaitól kapta a nevét. Ujabban meghonosított fajták közül, kivált a kerti mívelésűek sorából különösen az almák királyát, a világhírű fehér téli Calvillt kell kiemelnünk, mely némely kedvező helyen igen szépen tenyészik. Körték közül említendők a Virgouleuse, a téli czitrom-körte, a császár- körte, a nyári czitrom-körte, a Spina Carpi, az édes Sorbetto, a befőttnek valóúl ismeretes kis, hosszúkás muskatály-körte, a Passa tutti, a Palla-, nyári Kálmán- vagy török-körte néven ismeretes régi gyümölcsfajta, valamint a csak később meghonosúlt, de igen elterjedt Vilmos-körte, a Diel vaj-körtéje, a téli esperes-körte, az Esperen-Bcrgamotte, a Hardenpont téli vaj-körte, az Olivier de Serres és mások. Csontmagú gyümölcsök közül a legtöbb figyelemben az őszi és kajszin baraczk, a Reineclaude és cseresznye részesül. Gesztenyét kétfélét termesz- tenek, a világosabb korán érőt, a Rossarát, és a később érő sötét Maronit. A legkiválóbb gyümölcstermesztő vidék az Etsch völgye, nevezetesen ennek a középrésze, Meran, Bozen, Lana, Kaltem és Neumarkt környékével. E területen ugyan a legtöbb egyéb gyümölcsfajta is előfordúl, legnagyobb mennyiségben azonban mégis almát, körtét és gesztenyét termesztenek. Csontmagú gyümölcsöt, főképen szilvát, leginkább a középhegységen s a városok környékén találni, őszi baraczkot és Reineclaudeot pedig a szőlőkben. Az Alsó Etsch-völgyben Trient és Rovereto, azután Mezzolombardo, Lavis és Mori a főbb gyümölcsös területek, melyeken kivált körtét, de almát és cseresznyét is, még pedig nagy szeműt és kemény húsút termelnek, mely némi hírre is vergődött már. A felső Etsch-völgyben, a Vintschgauban is meglehetősen kiterjedt még a gyümölcstermesztés, kiváltképen a Schlanders melletti Laaser-tetőig,