Seite - 310 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2
Bild der Seite - 310 -
Text der Seite - 310 -
310
csatlakozott; Magyarország nagy részét Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
foglalta el s szintén szövetkezett a fölkelőkkel, kiket ezen kivűl a szavojai
herczeg és a német unió is támogatott úgy, hogy erejök tudatában letették
Ferdinándot és pfalzi Frigyest választották királylyá.
De a katholikusok is mozogni kezdtek mindenütt Ferdinánd érdekében,
ki Stiriában követett eljárásával meggyőzte őket arról, hogy a protestánsok
kiirtásában nem riad vissza semmi akadálytól. A pápa, a spanyol király,
a német liga, a lengyel király, a toscanai nagyherczeg segélyben részesítette,
a franczia király, ha nem adott is, legalább igért neki segélyt, sőt még a
lutheránus szász választó is támogatta, mert attól félt, hogy a kálvinisták
találnak győzni Csehországban. Mindez csakhamar nagyon javára változtatta
meg a helyzetet Ferdinándnak, ki 1619 augusztus 28-án császárrá is meg-
választatott.
A küzdelmet Csehországban 1620 november 8-án a fehérhegyi csata
fejezte be, melyben gróf Buquoy, a császár és gróf Tilly, a liga hadainak
parancsnokai, megverték az anhalti herczeg által vezetett cseh hadat és
a magyar segély sereget. Ezzel a fölkelésnek vége volt; pfalzi Frigyes, mint
az egykorú magyarok mondották, a „hókirály", a lázadás fejeivel külföldre
menekült.
A győztes hadak arra használták a diadalt, hogy mindenféle sarczolással
és fosztogatással szörnyen zsarolják a föld népét. A császár viszont 1621
június 21-én 28 embert halállal, néhányat fogsággal, vagy száműzéssel
büntetett, az összes megbüntetett, vagy külföldre menekült fölkelők egész
vagyonát pedig elkoboztatta. A menekültek közt volt Thurn és Ruppa is,
kik futással mentették meg életöket. 1622 február 3-án a császár köz-
bocsánatot hirdetett, mely szerint a fölkelésben való részessége miatt jövőre
senki se veszítse többé életét, vagy szabadságát; ellenben mindenki vagyo-
nával lakoljon az okozott kárért. Ennek következtében az úgy nevezett
konfiskáló bíróság pört indított az egész hazai nemesség s a királyi városok
ellen; néhány száz nemes urat egész vagyonának, vagy legalább egy nagy
részének elvesztésére itélt s aránylag igen keveset mentett föl. A városoktól
— a hű Pilsen és Budweis kivételével — elvették a községi vagyont s ezen
kivűl egyes polgárokat nagy számmal Ítéltek egész vagyonuk elvesztésére.
1628-ban kegyelemből egyes városoknak visszaadták ugyan a közbirtokot,
de a nemesek végleg elvesztették mindazt, a mit tőlük elvettek. Azonban,
a kiknek csak javaik egy részét vették el, azok sem jártak jobban azoknál,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Band 14/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (2)
- Band
- 14/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 22.22 cm
- Seiten
- 340
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch