Seite - 493 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

493 tartozóságot jelentő melléknevek példái gyanánt említhetők: Babikojc divíka bula v násom houváreckti nad Jehlikouc studnihale lychtáruc Hanciíka hyn neSla; Václavikec chalupa, bednárec divcka, — az asszonyt azonban az ura nevéről BabikováJekliková-nsk hívják. Az -ovo végű patronymicum is előkerül, példáúl: to bul staryho kostelnikovo syn. A középfok spatnejsí, suchejsí, dobrejsi. A Wittingaui tavak környékének lakóit blatáci-, mocsár- vagy tóvidé- kieknek hívják. Egész a legújabb időkig ezek is megkülönböztették magukat szomszédaiktól úgy viseletükre, mint testalkatukra és nyelvjárásukra nézve. Emez a neubystfitzi német nyelvszigetig, délnyugat felé pedig a Moldováig és délen részben Alsó-Ausztriáig terjed, részben pedig déli Csehország német nyelvterületével határos. A tulajdonképeni blafáci-k azonban csak néhány Sobéslav és Lomnitz közötti faluban laknak. Tájszólásuk legjellemzőbb vonása az ajakhangok lágy ejtése, a mi más vidékeken épen nem, vagy csak kivételképen tapasztalható. A legfelötlőbb e hanglágyítás ott, a hol a közbenső b, p, v, m hangokra lágy i következik, pl.: holutii ßili z viisky vodu; sedlák mi dal vino, stb. Ugyanitt a kemény (y) és a lágy i-t is világosan megkülönböztetik egymástól, pl.: VHdél sem holuby, — de: holutii sedí va poli. Az y ejtése gyakran a Tausban dívóhoz hasonló, vagyis zárt £-hez közel járó, pl.: do ruky,pres loiiky. A hol másutt hosszú i-t hallani, ott e nyelvjárás ie-t ejt, pl.: viem, poviem, vier a, a mi vjérnpovjémvjéra-nak ejtendő. Az ovi hangcsoportot e tájszólás nem kedveli s rendesen oj-ba vonja össze, pl.: Nás Benes seiz Büdéje k strejckoj; motojdlo. E délkeleti nyelvjárás egy sajátszerű mellékága az ú. n. doudlebi tájszólás, a melynek vidéke Budweistől délkeletre esik. Ebben ajakhangok után az i-t világosan megkülönböztetik a jy-től : on me Sil, já som byl Sit, vyßil obraz visi na zdi, stb.; ugyanezt tapasztalni a mellett is : zaßal, holoutiata, r ifjai a, stb.; az y (í) ej- nek hangzik : sejti, bzejna, prejvoz — siti, bezina, privoz helyett. Továbbá : pristl v outerej, Simonuj chlapec sed si na leje; hano cuperná divcka is hallható. — Jellemző hang a r, a melynek gyönge magánhangzói utózöngéje van : trnoze, krk. A szóvégi mássalhangzók egész tisztán hangzanak, úgy, hogy némelyek utánok egy i, vagy b-féle hangot vélnek hallani. Ellenben k, t után és t előtt a v-t /-nek ejtik; kfocna, t/ár, f Táboré. Az r hang /-lé hasonúl umllej, umllec, blloch (umrlej, brloh helyett) szavakban. Egyéb hangváltozások:porzit—pozrit helyett; némöina,