Seite - 606 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

606 A rochlitzi tájszólás az e teijedt ejtésével, a kicsinyítő képző kettős alakjával (—ch —l = chen és lein, v. ö. a windisch-kamnitzi és wernstadti tájszólások ugyanily képzésével) és a szókincsével is felső szász nyelvjárásnak mutatja magát, a mely, mint ilyen, tehát nyelvsziget a sziléziai terület közepette. Rochlitztól délkelet felé kezdődik a valódi sziléziai nyelvjárás. Itt megint megkülönböztethető a magas hegység tájszólása a sík földétől. A Falken- hegységben Braunaunak, mint a legnevezetesb helynek a tájszólása az uralkodó. A „Braunauer Ländchen44-bői, melyet némelyek már az alább következő tájszólás vidékéhez számítanak, a kiszögellő cseh terűlet miatt a nyelvhatár az országon kivűl vezet porosz Szilézián át az Adler-hegységhez, melynek nyelvjárásai gyakori ai hangjuk miatt a Jeschken-Iser-vidék tájszólás-csoport- jaihoz állnak közelebb. Egyébiránt azonban egész Grulichig a nyelvjárás tiszta sziléziai. Pl.: Summrkerwla, fliegh aus, (Cserebogár, szállj ki, Def Hoisla briht aus! Ég a házad, szállj ki! De Kendlan missa fästa, Böjtölnek a fiaid; s Brud leit eim Kásta; Fiókban van a kenyér; 's Blut loift aus d'r Renne Csatornából foly a vér, Die Kendlan lieghe drenne — Gyermekeid benne, — Flieghe weit eis Länd! Szállj ki messze, messze!) Az Adler-hegység táj szólásában, mint szülőfölde nyelvén, írta meg Brinke Jeromos (szül. a Rokitnitz melletti Tanndorfban, 1800-ban, megh. 1880-ban) költeményeit. Parasztszülők gyermeke volt s elemi iskolai isme- reteit csupán magánszorgalommal egészítette ki a német remekírók olvasása által. Nyílt modorú határozott föllépése megszerezte neki földieinek bizalmát, a kik közt 14 éven át viselte a községi előljáró tisztét, kis gazdasága kezelésén kivűl a takács mesterséget folytatva. Többnyire alkalmi költe- ményein kivűl említendők az „Alte und neue Zeit44, „Tanzunterhaltung im Stadtsalon44, „Ein Landbursch das erstemal im städtischen Theater44, „Ein Gebirgsmann in Prag44 és „Brinkes Testament44. Külön álló a Landskrontól nyugatra honos tájszólás. Ebben ugyanis nincs meg az age összevonása, melylyel már a felső szászban találkoztunk s a mi az egész sziléziai területen is előfordúl (soon, seen, sojn, vagy sejn = sagen; Hilbetenben: sogn), továbbá csakis itt kerül elő a szókincsben egész sor sajátszerű bajor szólásmód, a mi azt engedi következtetni, hogy itt a bajor nyelvjárás behatása érvényesült.