Seite - 134 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

134 lemásolták, alnémetre fordítva 1484-ben adták ki Lübeckben s még ugyan- azon évben egy németalföldi fordítása is jelent meg nyomtatásban. Beveze- téséből megtudjuk, hogy szerzője akkor fordította, mikor már olmützi püspök és a császár kanczelláija volt (1364—1374). A mű Erzsébetnek, Jost morvaországi őrgróf nejének van ajánlva. Ily történelmi munkák fordításainál fontosabbak a biblia-fordítások. Hisz Csehországból indult ki a következő évszázadok nagy vallási mozgalma. Pál apostol leveleinek egy csehországi, még pedig IV. Venczel király korából való fordítását a bécsi cs. kir. udvari könyvtárban őrzik. Valószínű, habár nincs egész kétségtelenül bebizonyítva, hogy a teljes biblia első fordítása is, melyet 1466 óta többféle javítással tizenhatszor nyomattak le, szintén Csehországban készült a XIV. század közepe táján. Sok jelessége mellett e fordításnak mégis számos a gyöngéje. Fordítója sem a latin, sem a német nyelvben nem volt valami kiválóan jártas; gyakran nagyon is szó szerint ragaszkodik a latin szöveghez s egyhangúságba esik, minthogy német szó- bősége ilynemű vállalatra nem volt elég gazdag. A fordítás egy kéziratának írója, melyet a tepli kolostorban őriznek s mely a XIV. század végéről való, mint már az előtte lévő másolat irója is, érezte annak szükségét, hogy egyes, már elavult szólásokat újabbakkal helyettesítsen vagy megmagyarázzon, így aztán az sem meglepő, ha egy második fordítás szüksége hovatovább érezhetővé vált. Prága leggazdagabb polgárainak egyike, Rotlöw Márton (megh. 1382) tervezte e második fordítást, melynek ó-testamentomi része az ő rendeletére készült. Lehet, hogy az alapítónak közbejött halála hátráltatta a mű befejezését. Az eredeti kézirata ennek is elveszett, de megvan több másolata. Ezek közül a leghíresebb és legismertebb az úgy nevezett Venczel- biblia a cs. kir. udvari könyvtárban, a mely sok iráshibája mellett is még leghívebben őrizte meg az eredeti szöveget. A kézírat kiváló díszszel készült Venczel király számára s főleg képei miatt nevezetes, melyek ugyan a mi ízlésünk mértékével ítélve elég sajátságosaknak tetszenek, minthogy a leg- gyakrabban előkerülő képek a királyt fürösztő szolgálót ábrázolják. Venczel kedvelte az ilyenféle képeket, a mint ezt az Oransei Vilmosnak egy, az ő számára 1387-ben készült (most a bécsi műtörténelmi múzeumban látható), ép oly díszes kézirata is mutatja. A Venczel-biblián több másoló és rajzoló dolgozott. A rajzolók nem fejezték be munkájukat, mert már a Krónikák második könyvében megszűnnek a képek; a szöveg pedig Ezékhiel köny- vével szakad félbe, ellenben Ézsaiás és Jeremiás próféták kétszer is le vannak