Seite - 154 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 154 -
Text der Seite - 154 -
154
kelt. Bécsben és Németországban is figyelmet ébreszt ez a tavaszi üdeséggel
sarjadó irodalmi élet. A munkatársak -sorába oly férfiak szegődnek, mint
Sallet Frigyes, Schefer Lipót, Immermann Károly, De la Motte Fouqué,
Prutz Róbert, Hammer Gyula, Carriére Móricz; Paoli Betty, Seidl ). G.,
Vogl Nep. János, Wurzbach Konstantin, Tschabuschnigg és mások pedig
egész Ausztria érdeklődését fölkeltik. Egész 1848-ig él és virágzik e folyóirat;
ez év júniusában aztán mindenkorra megszűnik. Kevéssel előbb még az a
különös indítvány merült föl benne, hogy a német szövetség székhelye
Prágába tétessék. A vihar éve, mely a gondolatokat hirtelen tettekké
váltotta, a Kelet és Nyugat szövetségét szélylyelrobbantotta.
Az „Ost und Westu alkotta írói körből, a hol előbb tanítványokúi
haladtak egymás mellett, utóbb mesterekűl emelkednek ki Meissner Alfréd
és Hartmann Móricz. Meissner az imént említett szépirodalmi hajlamú
tanár unokája s egy tekintélyes fürdőorvos fia, Teplitzben, Hartmann pedig
Duschnikban született, hol atyja gazdasággal és kereskedéssel foglalkozott.
Prágai tanúlóéveikben barátkoztak meg egymással s ifjú koruk idealizmusa
még szorosabbá fűzte szövetségüket, mely a frankfurti parlament ülésszakáig
szilárdan megmaradt. Eleinte mindketten a cseh történelemből merítik
tárgyaikat s a romokból, melyeken ifjú lelkük bánatosan mereng, dicső
múlt képét varázsolják elő. Világpolgári szabadságvágyuk a huszita kor-
szakot a népek és egyesek általános ébredésének jelképévé avatja. Meissner
„Zizkau-ja, mely külalakjában Lenau példája után indúl, a husziták leg-
nagyobb hősét dicsőíti, Hartmann pedig szintén a „Kehely és Kard" jelképeit
tűzi első költeményei kötetének homlokára. Mindketten magasztalják költe-
ményeikben Lengyel- és Olaszország szabadságharczosait, megéneklik az
elnyomottak és Ínségesek szenvedéseit és feszegetik a gondolat- és lelki-
ismeret-szabadság bilincseit. Bármennyire rokonokká avatja is őket fejlődésük
szakában közős környezetük és törekvésük, mégis meg tudják őrizni önálló
költői egyéniségüket. A külalak megválasztásában mindketten Lenau és
Grün Anasztáz hatása alatt álltak, de hangúlataikban Meissner inkább a
Byron-féle égostromló világfájdalom, Hartmann meg inkább amaz érzel-
messég és szatira keverékének képviselője, melyet Heine honosított meg
az irodalomban. Meissner képzelme ifjúkori költeményeiben merészebb, míg
Hartmann veleszületett hajlamánál fogva lágyabb és mélyebb érzésű. Meissner
történelmi képeiben, mint pl. a „Girondisták vége" czíműben, a színek izzó
fénye lep meg bennünket, míg Hartmann szenvedő, sápadt alakjai és mélabús
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch