Seite - 168 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 168 -
Text der Seite - 168 -
168
toscanai (olasz) nyelven végig énekelve, . . . . férfi és női szereplőkkel".
I. Lipót alatt 1677-ben a kor egyik legtermékenyebb operaszerzője, a híres
Draghi Antal, került a prágai udvari zenekar élére s ott több művét elő-
adatta. De az udvaron kivűl is csakhamar meghonosúlt az opera. Olasz
operatársaságok is el-ellátogattak időről-időre Prágába, melynek lakói a
a fényes drezdai operának is csodájára járhattak, mikor e társaság a híres
Lotti Antal udvari karmester vezetése alatt a cseh fővárosban hallatta
magát, ama Lottinak, ki feleségével, a fölűlmúlhatatlan „Santa Stelláu-val
együtt 10.500 tallérnyi, akkortájt igazán óriásinak mondható évidíjat kapott.
Ez udvari operaelőadások sorában a legnagyobbszerű, mely az egye-
temes zenetörténelemben is maradandó hatású esemény, a stájer születésű,
de zenei kiképzését állítólag Csehországnak köszönő Fux József „La costanza
e fortezza" czímű darabjának színre kerülte volt. Fux, VI. Károly hatalmas
udvari zene- és énekkarának az igazgatója, vezette a bécsi Burg és a Favorita
palotáiban ama pazar fényű s nagyszabású operaelőadásokat, melyek néme-
lyike 100.000 tallérba is került. Még ezeknél is nagyobbszerű volt azonban az
a koronázási ünnepi előadás, mely 1723-ban a császárné születése napján, a
hírneves bolognai Galli-Bibiena Nándor építőmester tervei szerint a prágai
Hradschin palotakertjében épült színkörben 4.000 néző előtt tartatott.
Bibiena József (született 1696-ban, Parmában), korának legjelesb díszlet-
festője, készítette a díszleteket a Pariati P. írta dalműhöz, melynek czíméűl
a császár jeligéjét (Állhatatosság és bátorság) választotta, tárgyáúl pedig
Porsenna Róma elleni hadjáratát s Mucius Scaevola, Horatius Cocles és
Cloelia hőstetteit. 200 elsőrendű zenész és 100 énekes állt az udvari másod-
karmester, Caldara Antal vezetése alatt, kinek a darab szerzőségében is
része volt s ki a gyöngélkedő, Bécsből Prágába gyaloghintón vitt Fux
helyett a karnagyi emelvényen ült, míg a beteg mester a császár közelében
lévő díszhelyéről nézte végig az előadást, mely esti 8 órától éjfélutáni l-ig
tartott. A dán Scheibe János karmester rajongó dicsérettel emlékezik meg
a darab zenéjéről, Quantz híres porosz kamarazenész pedig, ki a zenekarba
lopódzva nézte végig az előadást, azt írja róla, hogy a történelemben nincs
mása annyi nagy művész együttműködésének, mint a mennyi e darab elő-
adásában részt vett.
E koronázási operának fényes előadása a dalmű további fejlődésére és
ápolására is termékenyítő hatással volt a cseh fővárosban. Csak ez alka-
lommal tűnt ki ugyanis, mennyi jeles zenész van Prágában. A hangszerek
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch