Seite - 169 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 169 -
Text der Seite - 169 -
játszói közül sokan zeneértő tanúlók, meg különböző grófi és herczegi zene-
karok tagjai valának, mind megannyi tanúbizonyságai az akkori főnemesség
művészetkedvelésének. Az énekkarokban a templomi énekesek és a városi
iskolák növendékei közül is voltak többen s úgy a hangjuk, mint annak
kiműveltsége szépen bebizonyította, milyen nagyot lehet e honi erőkkel
megkisérleni és elérni.
Korszakot alkotólag avatkozott a prágai színház s kivált az opera
sorsának intézésébe a nemes és dúsgazdag Spork Ferencz Antal gróf, a
Szent Hubert vadászrendjének, számos kolostornak és kórháznak alapítója,
a művészi élet valódi újjászervezője s a zene és főleg az opera nagylelkű
pártfogója. A Poíiíon 1724-ben építtetett színháza lett az olasz opera-
társúlatok fényes előadásainak színtere, s már egy év múlva ez első épület
helyére újat s még szebbet emeltetett, a melyben Denzi igazgató válogatott
művészcsapatával ama kor legjelesb műveit, Bioni, Vivaldi, Albinoni,
Constantini s mások operáit adatta elő. A múlt század 30-as éveiben az
operának e fénykora véget ért; a Spork-féle színház ép úgy elpusztúlt, mint a
pompás hradschini udvari színkör, mely a Fux-féle koronázási opera csodáit
látta; emez Prágának a poroszok által való 1753. évi ostromakor lett a lángok
martaléka, a Spork-féle színháznak pedig a mai Prágában már nyoma sincs.
A prágai Kotzen-színház. Spork gróf a német színműre is nemesítőleg
igyekezett hatni. Különféle értékű vándortársaságok már az angol komé-
diások XVII. századi vendégjátéka óta el-ellátogattak időnként Prágába.
A közeli szász főváros műélvezeteiben is többnyire részük jutott a prágaiak-
nak, s a rögtönzött bohózat durva uralma is csak tartott még mindig, nem
szűnve meg még akkor sem, mikor a prágai ó-városi hatóság az ú. n.
„Kotzen"-épületben (csehül Kotcea sarús karmeliták Szent Gallusról
nevezett kolostora mellett a múzsák számára állandó fészket rendezett be.
Ez az 1738-ban épült ú. n. „Kotzen-színház" az olasz operának és a német
színjátéknak egyaránt helyet adott falai között. Játszottak benne a Santo
Lapis, Mingotti Angelo, Locatelli Ker. János, Bustelli József olasz opera-
társaságai ép úgy, mint a híres Leinhaas Pantalon, Kurz Bódog, a „Paprika
Jancsi", és tanítványa, Kurtz József, a „híres bécsi Bernardon", kinek virág-
kora költő és színész minőségében épen prágai igazgatósága éveire esik.
Ebben a színházban értek fényes sikert egy Hasse és Gluck zenedrámái
mellett a nevezett „Paprika Jancsi "-lovag bohóságai is. Gluck „Ezio"-ja és
„Hypermnestra"-ja 1750-ben került nagy pompával színre s amaz „az
Cs. 22
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch