Seite - 248 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 248 -
Text der Seite - 248 -
248
A telket hozzá a prágai érseki káptalan 1388-ban, július 27-ikén ajándékozta
az Oltári-szentségről nevezett kuttenbergi testvéreknek. E testület gazdag
tagjai is követték ama kor uralkodó vallásos szellemét, melynek hatása
alatt más városok, így példáúl Ulm polgárai, a székesegyházakkal vetekedő
hatalmas templomokat emeltek.
A mester, kit az építkező gazdag polgárok az emlékszerű építmény
megalkotásával megbíztak, a Borbála-templom szentélyét a székesegyházak
mintájára körfolyosóval és kápolnák koszorújával látta el, a mit talán a szemük
láttára épült kolini templom hatása alatt maguk a megbízók kívántak; valószínű,
hogy a mester azonkívül már kezdetben ötös hosszanti hajót és tetemesen
kiszökellő kereszthajót is tervezett. Nem maradtak fönn okiratok, a melyek-
ből kétségtelen bizonyossággal kitűnnék, hogy Parier Péterre bízták az építés
vezetését; mindazáltal a templomnak számos és szembeszökő sajátosságai
szinte bizonyossá teszik, hogy neki része volt benne. A szentély elrendezésére
nézve hasonlít Karlshof kolostor-templom és a kolini templom szentélyéhez;
a sokszögű záradék egyik pillére a fő hajó középső tengelyén áll; a koszorú-
kápolnák pedig a tizenhatszög felének egy-egy oldalát foglalják el; e szerint
tehát a templom tengelyén álló pillértől jobbra is, balra is négy-négy
kápolna sorakozik. Az utóbbiakat, mint a kolini templom kápolnáit, három-
szögű hatalmas falpillérek választják el egymástól, a pillérek egyik oldalukkal
kifelé szolgálnak. A kuttenbergi és kolini templomok annyiban térnek el
egymástól, hogy az utóbbi szentélyének záradéka a hétszög négy oldalából
van alakítva, s nem nyolcz, hanem csak öt koszorúkápolnája a tízszög felének
egy-egy oldalát foglalja el. A szóban levő két templom ablakainak tagolt-
sága s geometriai dísze, továbbá pillérei annyira hasonlók, mintha csak egy
minta szerint készültek volna. A gádorfalak egész magasságát elfoglaló
hatalmas ablaknyílások alatt áttört oszlopos karzat élénkíti a templom
belsejét. Ez, nemkülönben a támasztó pillérek és ívek a prágai székes-
egyházéihoz hasonlítanak, a melyen annak második építőmestere egy nagy
templomról alkotott fönséges eszméjét vélte megvalósíthatni. Azonban csakis
a szentélyt, meg a koszorúkápolnák elrendezését és valószínűleg részben
azoknak fölépítését tekinthetjük Parier Péter művének. Egyébként a huszita
háborúkig mindig ragaszkodtak a mester tervéhez. Az építés ugyanis lassan
folyt, a mit bizonyít az is, hogy az említett időben a szentélynek fő boltozata
még nem volt készen. A háborús mozgalmak következtében végleg megakadt
építést utóbb II. Vladislav király uralkodása alatt folytatták, s ekként a
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch