Seite - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

214 szerint további fedű- és egyúttal mélymívelési (mélyszinti) aknákat kellett nyitni. A bustéhradi vasút e czélra (újabb akna kezdése helyett) a már meglévő legmélyebb („Ferdinánd császár" nevű) kettős aknája felől fogott terjedelmes bányatelke további föltárásához; az államvasút-társaság pedig már meglévő Barré-aknáján kivűl még egy 400 méter mélységű újabb („Ronna" névre keresztelt) éjszaki aknát vájatott és szerelt föl a legtökéle- tesebben. A prágai vas-ipartársúlat meg, melynek bányatelke Kladnónál éjszak felé az államvasútakével határos, az éjszaknyugatnak tovább terjedő szénvidéken bölcs előrelátással már régebben megszerzett egy (körülbelül 7 négyszögkilométernyi) új telket, s annak kiaknázását a „Mayrau" nevű 520 méter mély kettős aknával kezdte meg; ehhez utóbb (1890-ben) még Mayrautól nyugatra a legújabb berendezésű Miksa-akna járúlt. Az előbb említett mélymívelésű aknákkal egyidőben kezdte a miröschaui kőszénbánya-társaság is a prágai vas-ipartársúlat mélymívelési területével éjszaknyugaton határos libusíni kőszénbányája kiaknázását. E serényen dolgozó társaság, mely első sorban a Rokitzan melletti miröschaui kőszén- medencze czélszerű kiaknázásával foglalkozott s azt még ma is folytatja, jókor (1881-ben) feladatúi tűzte maga elé annak kifürkészését, vájjon a kladnói kőszéntelep, a melynek további éjszaknyugati folytatásában addig nem igen hittek, azon a tájon esetleg nagyobb mélységben nem volna-e mégis föllelhető? S a történelmi nevezetességű Libusín község közelében e czélra nagy akadályok leküzdésével eszközölt fúrás csakugyan arra az eredményre vezetett 1884-ben, hogy kerekszám 430 méternyi mélységben 8 méter vastag kőszéntelepre bukkantak. Alkalmas helyen nyomban hozzá is láttak a libusíni „János-akna" mélyítéséhez, melynek teljesen korszerű eszközökkel végzett munkálatai 1887-ben föltárták a szép telepet, s 1890-ben nagyszabású és tökéletes fölszerelésű kettős aknává bővülve épültek ki. E telep a bustéhradi vasúton kivűl az államvaspálya prága-bodenbachi vonalával is össze van kötve. A libusíni bányával együtt immár a kladnói szénbánya-vidék négy teljesen korszerű mívelésű nagy vállalatot foglal magába, melyek koruk szerinti sorban a következő termelést mutatták föl az 1890. évben : a bustéhradi vasút 4.6 millió, a prágai vas-ipartársúlat 5.8 millió, az állam- vasút-társaság (saját vaspályáira való tekintettel) 7.8 millió, a miröschaui szénbánya-társaság Libusínban (jóllehet akkor még csak az előkészület fokán állott) már is 2.1 millió métermázsányi legszebb minőségű szenet aknázott. 71*