Seite - 589 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

590 negyedkrajczárosokat is veretett. Mária Terézia császárnő a meglévő pénz- nemek mellé néhány újat juttatott forgalomba, úgy, hogy uralkodása alatt Csehországban az aranyokon kivűl tallérokat, forintokat, 30, 20, 17, 15, 10, 6, 3 és l krajczáros ezüst- és egy- meg félkrajczáros, valamint garasos és filléres rézpénzeket vertek. E császárnő idejében a cseh pénzek nyolczszáz évesnél régibb sorozata véget ér, mert minekutána előbb a budweisi pénz- verőt már 1618-ban, majd a joachimsthalit 1670-ben, a kuttenbergit 1726-ban bezárták, utoljára a prágaira és rá került a megszűntetés sora. Mária Terézia apró rézpénzeinél újabb keletű cseh pénzek, vagyis cseh- országiakúl jelzettek e pénzverőből nem ismeretesek, habár az intézetet csak 1784-ben zárták be. Ferencz császár alatt 1795-ben ugyan ismét megnyílt s csak 1857-ben zárták be újra; a Mária Terézia korabeli pénzverő jegybetűt (P = Prága) a C váltotta föl. Közlekedésügy. Csehország mező- és erdőgazdaságának, bányászatának nagy fejlettsége s lakóinak serény természete egyfelől az ország közlekedési eszközeinek mai állapotában nyer jellemző kifejezést, másrészt pedig érthetővé teszi a közle- kedési hálózat mind tökéletesebb kiépítésére irányúló vágyakat s a vízi útakra és vaspályákra vonatkozó azon terveket, a melyek valósítása a jövő feladata. Csehországnak állami, országos, kerületi és községi útakból álló útháló- zata hosszabb 25.000 kilométernél, s ebből mintegy 4.300 kilométer állami, 16.000 kilométer kerületi út, míg a többi csekély rész országos és községi. E szárazföldi útakhoz 1.160 kilométernyi hajózható, vagy legalább tutajjal járható vízi út járul, a miből 354 kilométernyi hajózható. A jelenkorban a vizén való szállításnak fő útja az alsó Elbe, főleg Aussigtól az ország határáig, a melyen a nagy szabályozási munkálatok elkészülte és a teplitzi kerület barnaszén-bányáinak megnyílta óta a közle- kedés valóban igen föllendült. Régibb azonban a hajózás és tutajozás Prágán fölül a Moldaván Budweisiől kezdve. Már I. Ferdinánd alatt megkezdődik a budweis-prágai vonalon a sószállítás, mely a gmundeni sóbányákból a Traunon és aztán a Dunán Mauthausenig vízi s onnan szárazföldi úton történt Budweisig. I. Ferdinánd idejében végezték az első nevezetesebb szabályozási munkálatokat a királyi kamara költségén. A zsilipeken átjárókat nyitottak, hogy a hajók és tutajok akadálytalanúl átmehessenek rajtuk akár le, akár