Seite - 591 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

592 rakodópartot építettek Prága mellett Holelovitzban és hozzáfogtak a karolinen- thali kikötő kibővítéséhez. A Moldavának Prágán keresztül folyó részén gátolja a hajózást az itt lévő négy zsilip; de ennek az akadálynak is tervben van a megszűntetése egy Karolinenthal és Prága közötti hajózási csatorna és az árúk ki- s berakására szolgáló lépcsőzetes kőpart építése által. E terv megvalósítása és e hajózási útnak a Prága fölötti legutolsó zsilipekig való kiterjesztése nagy és nevezetes fordúlópont lesz a Moldaván való hajózás fejlődésében s végre valahára meg fogja érlelni IV. Károly eszméjét, a ki Prágát a hajózás fejlesztésével kereskedelmi főhelylyé kívánta tenni. A felső Moldaván is több rendbeli szabályozási munkálatot végeztek, s 1865 óta Prága és Stéchovitz között is megnyílt a gőzhajózás. A Budweis és Prága közti vonalon ezenkívül réges-régen fönnáll a fatutajozás, ellenben a Ferencz József-vaspálya megnyílta óta a hajón való árúszállítás e folyam- részen tetemesen csökkent. A só- és graphitszállítás itt teljesen megszűnt s az 1865-ben még 24.708 tonnányi árúforgalom 1887-ben már 2.111 tonnára szállt alá. Csehország kisebb folyóit : a Luznitzot, Wottawát, Beraunt, Maltschot és Egert 1869 óta országos költségen szabályozzák, míg a hajózható folyók szabályozása állami ügy. Az 1842-ben a Luznitz folyóra vonatkozólag Lanna Adalbert hajózási mesternek adott kizárólagos szabadalom 1849-ben meg- szűnt, s ezzel e folyót a közforgalomnak adták át, hogy ama vidékek dús fatermése az egész országnak hasznára váljék. A jelen korban ismét fölmerült a Duna és Moldava közötti csatorna létesítésének terve, mely nagyon életrevalónak tetszik, minthogy a forrásától délnek induló s aztán éjszaknak kanyarodó Moldava ott, a hol e fordúlót teszi, csupán 20 kilométernyire van a Dunától. Ha e nagy fontosságú össze- köttetés valósúlhatna, azzal mindjárt az Elbe is össze volna kötve a Dunával, és így meglenne az Éjszaki tengernek a Fekete tengerrel egyenes vízi úton való összeköttetése. Állítólag már IV. Károly lelkében szülemlett meg ez a terv, mely azóta ismételten fölmerült. I. József császár-király Wratislaw gróf ajánlatára véleményt mondatott Vogemonte Lothár vízépítészeti mér- nökkel a Moldava hajózhatóvá tétele és a Dunával leendő összekötése tervéről, s e szakférfiú egy 1708-ban, olasz nyelven megjelent emlékiratba foglalta nézeteit. Az ő tervei szerint vagy az alsó-ausztriai Kamp folyót kellene Weitránál a Lanschitz folyóval egyesíteni, a mely Luznic néven Tábortól délre Moldautheinnél ömlik a Moldavába, vagy pedig a felső-ausztriai Aistot