Seite - 594 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

595 Mai napság a gőzvonatú vaspályáknak Csehországban igen szépen fejlett hálózatuk van. A legrégibb ilynemű vasút a brünn-prága-bodenbachi vonalnak Csehországra eső szakasza, mely államvasútnak épült s jelenleg az osztrák-magyar államvasút-társaság tulajdona. 1855 dta egész sorát engedélyezte az állam a társúlati vasútaknak. így 1856 június 15-i leg- felsőbb határozattal a ^dél-éjszaknémet összeköt'ó vasútu czége alatt alakúit részvénytársaság nyert engedélyt egy gőzvasútra, melynek pardubitz- A régi budweis-linzi lóvonatú vasút. reichenberg-seidenbergi és josephstadt-liebaui vonalai a helyiérdekű eisen- brod-tannwaldi szárnyvonallal együtt 285 kilométert tesznek. Az 1856. évi augusztus 2-án kelt legfelsőbb elhatározással engedélye- zett aussig-teplitzi gőzvasútat 1869-ben Komotauxg hosszabbították meg, 1859 szeptember 5-én pedig a cseh nyugati vasút nyert engedélyt Prágától * Pilsenen át a bajor határig haladó vonalára. 1863 óta a vasútépítés Csehországban az állam nyújtotta segélyek, kamatbiztosítás és egyéb kedvezmények mellett gyors fejlődésnek indúlt. Említendők a következő vonalak: először is az 1863 augusztus 28-án 75*