Seite - 595 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

596 engedélyezett turnau-kralupi s az ehhez csatlakozó cseh éjszaki vasút (1865 október 6) Bakovból Böhmisch-Leipán át Rumburgba, Georgswalde- Ebersbachba s aztán a Warnsdorf s Bodenbach közti vonalak. A legutóbbi években a turnau-kralupi vasút az éjszaki vaspályával teljesen egyesűit. Egy második forgalmi hálózat az 1866 november 1 l-én kelt engedélyezésű Ferencz József-vasút, mely egy felől Bécs, Budweis, Linz és Eger, más részt Prága és Gmünd közt létesít egyenes összeköttetést s a weselí-budweisi szárnyvonalat is magába foglalja. A harmadik nagy forgalmi hálózatot az osztrák éjszaknyugati vasút bécs-nimburg-jungbunzlaui (352.914 kilométer), nimburg-tetschen-mittelgrundi (136.796 kilométer) és prága-mittelwaldei (209 kilométer) vonalai alkotják. Végűi még említendők a bustéhradi vasút 420.3 kilométernyi vonalai, főleg a prága-komotau-egeri vonalrész (238.079 kilométer), aztán a prága-duxi vasút (l8o.331 kilométer) és az ország éjszaki részét a nyugatival összekötő eisenstein-pilsen-saazi ú. n. pilsen-prieseni vaspálya (257.846 kilométer). A vasútpolitika terén 1880-ban beállott nagy változás, a mely az államvasútak építésének s a magánvasútak állami tulajdonba, vagy legalább kezelésbe vételének kedvez, Csehország vasúthálózatára is nagy hatással volt. Ennek következtében szerezte meg az állam az Erzsébet nyugati vasútat s így annak cseh földre eső részét, aztán a Ferencz József-vaspályát, a pilsen-prieseni vasútat s vette kezelésébe a prága-duxi vonalat. Az 1883 november 25-ki keletű törvény értelmében épült ki a cseh- morva összekötő vasút weselí-neuhaus-iglaui (92.328 kilométer), obercerkve- tabori (68.794 kilométer), tabor-piseki (59.021 kilométer), horazdiovitz-klattaui (57.825 kilométer) és janovitz-tausi (31.691 kilométer) vonala. Az 1880 május 25-ki törvény alapján, a mely kiváló kedvezményeket nyújt a helyiérdekű vasútaknak, egész sor ilyen pálya épült, s ezek a mennyiben nem a nagyobb vaspályák hálózatába tartoznak, két vállalat közt oszolnak meg : a cseh kereskedelmi vasútak (l91.294 kilométer) és az osztrák helyiérdekű vasútak társasága közt, a mely utóbbi azonban nem szorítkozik csupán Csehországra. Említsük meg még végűi, hogy Prágában egy l8.536 kilométer hosszú- ságú lóvonatú városi vasút is van, a mely 1891-ben összesen 8,804.784 személyt szállított; hogy továbbá 1891-ben a prágai Belvederetől a bubenéi királyi vadaskertig egy villamos vaspálya nyílt meg, s hogy Csehország délkeletén két új vasútvonal készült el nem rég, a wodnan-prachatitzi és a strakonitz-winterbergi.