Seite - 609 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

èiò jelek biztató föltűnte mellett lépett át fejlődése azon időszakába, mely teljes joggal nevezhető az ipar és kereskedelem új-korának. De előbb még súlyos sorscsapásoknak kellett érniök Csehországot. Tudjuk, hogy a XVI. századnak is megvoltak a maga vallási háborúi, míg végre a kelyhesek felekezete az országban majdnem mindenütt a protestantizmusba olvadt. A schmalkaldeni háború, a rendeknek a király elleni lázadása s az erre következett szigorú büntetés, a mely legkemé- nyebben megint a szabad királyi városokat sújtotta : mindez erőszakosan meggátolta az egyetemes békés haladást. I. Ferdinánd uralkodásának csak a végső éveiben erősítette meg egyes czéhek szabályzatait, így a prágai asztalosokét, ötvösökét, lakatosokét, festőkét és üvegesekét, seborvosokét, stb. (1562); más czéheknek pedig még tovább kellett föléledésükre várniok, kivéve a hűséges Aussig, Budweis és Pilsen városokéit. Komotau, melyet szörnyű tűzvész pusztított el, némi kíméletben részesült, nevezetesen az 1520-ban szervezkedett serfőző-czéhe, melyhez már 1531-ben egy takács- czéh is csatlakozott. Épen így már régebben is kaptak egyes főurak közben- járására némely tőlük függő városok bizonyos iparjogi szabadalmakat, mint példáúl Friedland, a melynek föloszlott posztószövő-czéhét 1532-ben újra fölélesztették, a város pedig a királytól (1537-ben) vásárjogot nyert. Egy 1545 szeptember 28-án kelt oklevél az egész ország czéhbeli posztókészítői- nek megengedte, hogy szöveteiket mindenütt akár rőf-, akár végszámra szabadon árúihatják s a gyapjút ott vehetik, „a hol épen kapható", a minek elnyeréseért sok czéh hiába küzdött akkoriban s még későbbi időben is. Nem valami szerencsés gondolat volt, hogy I. Ferdinánd nem sokkal trónralépte után megint fölújította IV. Károlynak azt a régi törvényét, a mely szerint minden Csehországba érkező árút Prágába kellett szállítani s az ottani Téyn-udvarban megvámolni. E rendszabálynak sok panaszra végűi kieszközölt korlátozása is elég akadálya maradt még a kereskedelemnek. Ferdinánd főherczeg, a király fia, helytartó korában már nem egy intézkedést tett a közlekedés meg a közbiztonság javítására, melyek azonban még mindig igen sok hiányban szenvedtek. Az országútak őrizetére „czirkáló csapatokat" szervezett az egész országban, melyek egy főfelügyelő alatt állottak. Ö volt egyúttal az első, a ki a fels'ò Moldava és az Elbe hajózhatóvá tételéhez hozzáfogott (1552). Alighanem még az ő uralkodása idejébe esik a Jürgen-féle fontos következményű találmánynak, a kerekes rokkának behozatala, a mely első sorban a hegyvidékek lakosságának lett nagy