Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 46 -
Text der Seite - 46 -
46
A Duna-gőzhajózási Társaság ezen ó-budai hajógyára munkásságát
egészen maga foglalván le, a magánhajózás szükségleteinek kielégítéséről
természetesen külön kellett gondoskodni. így jöttek létre az e czélra
kiválóan alkalmas új-pesti kikötő bal partján a különféle hajógyári vállalatok,
a melyek évtizedeken át változó szerencsével működtek, míg ma tetemesen
megerősödve s a hajóépítő ipar fokozott követeléseihez mérten berendezve,
kiváló tényezői a dunai hajózás örvendetes föllendülésének.
A dunai hajózás kiváló nemzetközi fontossága s a hajóépítéshez évről-
évre nagyobb mértékben fűződő technikai követelmények mindinkább
kívánatosnak mutatták a magyar hajóépítő iparnak olyan megerősödését,
hogy az a fokozott követeléseket kielégíthesse. A magánvállalatok elegendő
pénz hiányában a hajógyártásban nagyobb előhaladást nem tehettek s a
külföld ez irányú hatalmas versenyével lépést nem tarthattak. A magyar
hajóépítő-ipar terén egészen új korszak kezdeteként kellett tehát üdvözöl-
nünk azon két nagyobbszabású, 1890-ben keletkezett hajó- és gépgyári
vállalat létrejöttét, melyek egyikét a magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank
alapította két átvett magánhajó-gyárból, a másikát a magyar ipar- és keres-
kedelmi bank hozta létre „Danubius" hajó- és gépgyár részvénytársaság
czímen egy millió forint alaptőkével. Mindkét vállalat azonnal nagy mérték-
ben kiterjesztette hajóépítő telepét, berendezvén azt a hajógyártás minden
kellékeivel s fölszerelvén a kazán- és gépgyártáshoz szükséges eszközökkel
és gépekkel, úgy, hogy ma a Duna-gőzhajózási Társaság ó-budai, szintén
nagyszabású, hajógyárán kivűl a hajóépítő technika legnagyobb követelései-
nek is megfelelő s a szükséges pénzforrásokkal rendelkező két oly hatalmas
hajógyára van fővárosunknak, melyek képesek az egész Duna hajó-szükség-
letét ellátni.
Elhaladva az összekötő' vasúti híd alatt, a Dunát egyszerre két ágra
látjuk szakadni. Balra a soroksári ág húzódik mintegy 50 kilométer hossza-
ságban. E mellett Erzsébet/alva, Soroksár, Haraszti, Taksony, Majosháza,
kissé beljebb Laczháza, majd Dömsöd és Dab községek vannak, melyek,
a míg a soroksári Duna-ág hajózható volt, fontos szerepet vittek a főváros
élelmezésében. Jobbra a több millió forint költséggel szabályozott budafoki
ág van. E közt a két ág közt nyúlik el mintegy 50 kilométer hosszaságban
a 4—7V2 kilométer széles Csepel-sziget, Csepel, Sziget-Szent-Miklós, Tököl,
Csép, Újfalu, Sziget-Szent-Márton, Sziget-Becse, Lóré, Makád községekkel
és Ráczkeve mezővárossal.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch