Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

68 A zuhatagokban a fenék magas sziklái a hajózási útat sok helyen szűk határok közé szorítják és tekervényessé teszik, s e mellett úgy szólván minden vízállásnál más-más irányba terelik. A hajózási útnak ezen veszé- lyessége miatt az Al-Dunának egész báziás-turnseverini szakaszán be van hozva a hajókalauz-szolgálat oly formán, hogy a felülről érkező hajó veze- tését rendszerint Drenkován, de alacsony vízálláskor már Moldován, sőt Báziáson is, az alúlról fölfelé menő hajók vezetését pedig Turn-Severinben a zuhatagok hajózhatóságát és a hajózási útakat tökéletesen ismerő kalauz (lócz) veszi át. A Duna-gőzhajózási Társaságnak saját kalauzai vannak, a kik tehát a társaságnak rendes alkalmazottjai ; de ezeken kivűl vannak magán- hajókalauzok is. A biztosító társaságok az Al-Dunára menő szállítmányok és az ott járó hajók biztosítását rendesen ahhoz a föltételhez kötik, hogy a hajót a zuhatagos szakaszon kalauz vezesse. Hogy a zuhatagok mennyire korlátozzák itt a hajózást, kitűnik abból, hogy 1840-től 1890-ig terjedő 50 év alatt az évenként 275 napot tevő hajózási időszakban átlag 117 napon volt a hajózás a 150 centiméternyi gázlású hajóknál akadályozva, ezek tehát teljes teherrel évenként csak 158 napon át közlekedhettek az egész Al-Dunán, míg a nagyobb 183 cm. gázlású hajóknak teljes teherrel való közlekedése az év legnagyobb részében akadályozva volt s a hajózási időszakban átlag 45—160 napra szorítkozott. A Duna folyamnak, mint közlekedési útnak, kiváló fontosságát már a rómaiak fölismerték s hódító hadjárataik eszközéül sikeresen föl is hasz- nálták. E czélból nagy munkálatokat is végeztek a Dunán, a melyeknek helyenként ma is meglevő romjai méltán fölkeltik a bámúlatot azon kiváló szakértelemmel végrehajtott s az akkori időhöz képest óriási erőkifejtést követelt művek iránt. Azon számos kőhíd mellett, melyeknek romjai a latin építészetnek szinte csodálatot keltő alkotásai, a Duna mentén Regensburgtól egészen le vontató útat készítettek, hogy hajóiknak akadálytalan fölvontatását az Al-Dunán biztosítsák. A Vaskapu-zuhatag megkerülésére a jobbparton épített csatornának maradványai és az Al-Duna jobbpartján a sziklaszirtbe vésett Traján-útnak ma is meglevő nyomai és emlékei egy világhódító nép akadályt nem ismerő nagy szellemi és anyagi erejének közel két évezredes tanúbizonyságai. A Traján-út építését tulajdonképen már Tiberius császár megkezdte, s Traján császár folytatta és be is fejezte Kr. u. 103 körűi a 4-dik scytha és az V-dik macedón légió segélyével.