Seite - 74 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

74 munkálataival nagy hírnevet szerzett magának. Mac Alpin az összes zuhatagok szabályozására nézve véleményt mondott s terveket dolgozott ki, de azok szintén nem kerültek végrehajtásra. Üjabb és nagyobb lendületet adott az Al-Duna szabályozásának az 1871. évi londoni nemzetközi congressus, mely fentartva a dunai hajózás szabadságát, a parti államokat feljogosította arra, hogy a hajózási akadályok eltávolítása végett a szükséges munkálatokat végrehajtsák s az erre szük- séges költségek fedezése végett mindaddig hajóvámokat szedhessenek, míg az összeg kamatjaival együtt meg nem térül. Ezen nemzetközi szerződés követ- kezményének lehet tekinteni, hogy 1873-ban a parti államok kormányai egy szakférfiakból álló vegyes bizottságot küldtek ki az Al-Dunára a zuha-" tagok helyszíni tanulmányozása és az azok hajózhatóvá tételére vonatkozó tervek elkészítése végett. A magyar kormány Bodokv Lajos főmérnököt, az osztrák kormány Wawra mérnököt, a török kormány Mugel bejt küldte ki kellő számú mérnöki személyzettel. A nemzetközi bizottság végrehajtván a tervezéshez szükséges fölvéte- leket, mindenekelőtt az általános szabályozási elvekre nézve abban állapodott meg, hogy a zuhatagokon át, mindenütt a mederben, lehetőleg a hajóúton kivűl 60 méter fenékszélességű és a legkisebb vízszín alatt 2 méter mély csatornák létesíttessenek, s az esés irányára és a sebesség szabályozására ott, a hol szükséges, az árvíz fölé érő gátak építtessenek, végűi tekintettel a szabályozás után is beálló nagyobb sebességekre, a hajóknak kötélen vagy lánczon való vontatása tanúlmányozandó. A nemzetközi bizottság által az aldunai zuhatagok hajózhatóvá tétele czéljából 1873. ^s 1874. években tervezett munkálatokat azonban ismét elhalasztották. Majd az orosz-török háború után a nagyhatalmak által 1878-ban Berlinbe összehívott nemzetközi congressus ezt a rég húzódó nemzetközi fontosságú ügyet is bevonta tárgyalásai keretébe. S miután az Osztrák-Magyar Monarchia 1878 július 8-án Szerbiával egyezményt kötött, hogy e munkálatokat Szerbia pénzbeli hozzájárúlása nélkül végrehajtja, de viszont Szerbia kötelezettséget vállalt, hogy mindazon könnyítéseket meg- adja, a melyek a munkálatok érdekében követelhetők lesznek s a mennyiben szükséges lesz, a szerb partok szabad használatát is megengedi, és miután Szerbia az Osztrák-Magyar Monarchia részéről biztosítást nyert arra nézve, hogy az aldunai hajózás tekintetében oly elbánásban fog részesíttetni, mint a legkedvezményesebb államok: az 1878 július 13-án kelt berlini szerződés