Seite - 89 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 89 -
Text der Seite - 89 -
89
Esztergom-és Komárommegyében, meg a Fertő-tó tájékán. Amott az araviszk
törzs lakott, emitt a bojok törzse, a melynek nyomaival Felső-Olaszország-
ban, Bajorországban és Csehországban is találkozunk. A harczias, hatalmas
egyéniségű kelta népnek emez, úgy látszik, békésebb hajlamú, tanúlékony
törzsei a műveltség magasabb fokán állottak és városokban voltak letelepedve.
Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a Dunántúl még a római időben is
oly gazdag volt kelta helynevekben, mint akár Gallia. Ilyenek : Aquincum,
Alisca, Bregetio, Sabaria, Scarabantia, Arabona, Crumerum, Cambona,
Lugio, Curta, Matrica. Azon kivűl alsó-pannoniai római fölíratokból eddig
is ötvennél több kelta nevet ismerünk.
Kelta kori emlékeink nem állanak arányban sem a helynevek számával,
sem azzal a fontos történelmi szereppel, melyet e nép itt a Kr. előtti IV. század
elejétől több, mint három száz évig játszott. Számra nézve legnevezetesebbek
a sírhalmok, melyeknek nagyobb kamrája, vagy kisebb ürege többnyire
kővel, vagy ritkábban fa gerendákkal volt bélelve; még ritkábbak a kővel
boltozott kamrák. Ilyen sírhalmok leggyakoribbak a kelta törzsek lakta terület
középpontján, Fehérmegyében, Érden a „Százhalom", Csurgó mellett az
Eresztvény nevű erdőben, Pátkán, Alsó-Szent-Ivánon ; továbbá Budapesten
a Gellérthegytől délre eső Kelenföldön ; Somogymegyében Szalaczkán ;
Veszprémmegyében Bonyhádon a „Százhalom"; Zalamegyében Csabrende-
ken, Sopronmegyében Hövejen, különösen pedig a Sopron melletti hegyeken.
Ez emlékek már régebben magukra vonták a kutatók figyelmét. Jó részüket
föl is ásták, de a sírhalmok belseje nem elégítette ki a várakozást. Hamv-
vedreken és néhány más edény cserepén kivűl csak egy pár kisebb vas és
bronz tárgy, míg a pátkai halmokból egyebek közt két, nagyon díszes ezüst
ruhakapocs is került elő.
A durva agyagból szabad kézzel formált és többnyire roszúl égetett
edényeknek, cserepeknek noha igen kezdetleges díszítménye, így különösen
a barbár módon előállított meánder vonal, valamint az itt-ott előfordúló
vörös cserép arra mutat, hogy a nép, mely ide temetkezett, már ismerte
a római művészetet. Ezt kétféle körülményből lehet megfejteni : vagy abból,
hogy a kelták már az V. században Kr. e. érintkeztek Felső-Olaszországban
a rómaiakkal, vagy pedig abból, hogy a római hódítás alatt sajátították el
és utánozták esetlenül a részleteket. Azért a sírok idejét, mely a Kr. e. IV. és
a Kr. u. IV. század között ingadozik, nem lehet biztosan meghatározni. Való-
színűbb azonban, hogy a Kr. u. századokból való elkésett vaskori kelta sírok.
M. 1?
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch