Seite - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

206 s késő őszszel tér vissza a városba. Ez is magyarázza a zalai telepfelosztást. De okozza ezt a természet is. Egyenes síksága Zalának kevés van. Csupán a Muraköz Csáktornyáig, meg a Mura, Lendva s kis részben a Kerka völgyei tekinthetők síkságoknak. Ezeken kivűl az egész megye, néhány apróbb lapályt kivéve, erdős, hegyes, hullámos, néhol sziklás fölszínű s a hullámos területet száz meg száz helyütt patakok, folyók, szakadékok szaggatják meg. Ily fölszín mintegy csábítja az embert arra, hogy minden kis összefüggő és patak, szakadék vagy bérez által körűivett s mintegy védett területen egy-egy külön falut alapítson. Ép úgy, mint az alföldi ember a maga külön birtokán külön tanyát. A falvak és puszták elnevezésében a történeti, néprajzi és földrajzi okok az irányadók. Muraköz lakossága horvát ajkú ; itt tehát horvátok a helynevek és csak ott van kivétel, mint példáúl Perlak, Szerdahely, Csáktornya, stb. elnevezésénél, a hol valamely közép-kori nagy úr neve, hatalma s családi története biztosította a magyar elnevezés állandóságát. A Mura és Lendva völgyén vendek laknak; ott tehát a különben horvát- szláv fajú vend nép nyelve látszik meg a helyneveken. Egyebütt a magyar elnevezés uralkodik, sőt csaknem kizárólagos. De kivétel itt is van. Kivétel mind az, a mit itt hagyott Róma, s a mit az ő hagyatékából másfél ezer év el nem törölt. Ilyen példáúl Mura, Nova, Sala s még néhány. Kivétel az is, a mit a szlávok hagytak itt, a minők a Balaton mellett példáúl Paloznak, Csopak, Tapolcza, stb. De kivételt képeznek még a családnevek is, melyeket azonban a magyar nép eszejárása ha módosított is, de a magyar nyelv természete szerint módosított. Különösen Vas, Zala, Somogy és Baranya megyékben, de főkép Zalában a helynevek megalkotása körűi a szeg és fa szóval gyakran találkozunk. Itt van példáúl : Barabásszeg, Cserszeg, Egerszeg, s még mintegy 18 szeg. Itt a szeg hajlást, elhajlást, szegletet jelent. És pedig folyónak, meredeknek, völgynek, hegyfoknak vagy útnak szegletét. Épen mint a német Bug vagy Pug. Teljesen egyenes és sík földön nincs szükség az elhajlásokra, tehát ritkább a szeg szó a helynevekben. Legföljebb ott, a hol a folyamok alkotnak szegletet, mint példáúlTiszazug Jász-Nagy-Kun-Szolnok- megyében. S ha valaki gondosan utána néz: a zalai helynevek szeg szavánál mindenütt megtalálja a folyónak, hegyfoknak vagy útnak szegletre hajlását. A fa más eredettel ép oly sajátságos és gyakori. Itt vannak Zalában példáúl : Alibánfa, Gógánfa, Mahomfa, Mikefa, Salomfa, Zelefa, stb. mintegy