Seite - 207 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 207 -
Text der Seite - 207 -
207
40 falu. Mind e helynevekben a fa egykor falva szót jelentett, mint ez
XIV. századbeli, sőt korábbi s későbbi okiratokból nyilván kitűnik. A nép
nyelve a falva szót fa szóvá koptatta el. Sok helynév készül e szóval : föld;
példáúl Egenföld, Pördeföld, Himföld, Kajánföld, stb. Sok készül a hid
szóval: Ohid, Kehida, Andráshida, Bollahida, stb. Sok a háza szóval:
Baksaháza, Bokaháza, Sándorháza, stb. Sok a vár és hely szavakkal : Budavár,
Szegvár, Zalavár, továbbá Keszthely, Szerdahely, Vásárhely, stb. Legtöbb
helynév azonban Zalában ép úgy, mint az egész ország területén a nem-
zetségi és családi nevektől s a szentek neveitől ered.
Zalamegye történetének vázolásánál természetesen csak a helyi törté-
netre szorítkozunk s ennek is nagy részét az illető városok és falvak, várak
s egyéb jelentékeny emlékű helyek leírásánál adjuk elő. De általánosságban
is érintenünk kell a nemzeti történet zalai részének főbb vonásait.
Semmi kétség, hogy a megye a legelső keletkezésű megyék közé
tartozik. Lakosságának mai magyar része szintén a honfoglaláskor telepedett
meg itt és megőrizte eredetiségét s tiszta voltát ezer éven át. Beszéde,
családnevei és helyneveinek legnagyobb része * bizonyítják ezt. Egyetlen
történelmi adatunk sincs, mely azt bizonyítaná, hogy a zalai magyarság
később s nem a honfoglaláskor telepedett ide.
A kereszténység első két századából két nagy történelmi eseményt kell
megemlítenünk. Az egyik idegen nagy családok beköltözése s a másik :
a kereszténység intézményeinek meghonosítása és szervezése.
Kik voltak itt a honfoglaláskor megtelepedő első nagy családok : e
kérdésre ma már valószínűleg hiába keressük a kielégítő feleletet. A történeti
hagyomány Vér Bölcsöt őrizte meg emlékében első foglalóként. A beköl-
tözött nagyobb családokra már bővebb világot vetnek történetíróinknak
levéltári kutatásai. E családok kétfélék. Olyanok, melyek csak az ország más
megyéjéből telepedtek át, s olyanok, melyek külföldről jöttek. Ez utóbbiakról
két dolog bizonyos és felette örvendetes : az egyik, hogy mind e családok
nemzetünk keresztény korának első két századában behozták hozzánk a nyu-
gati műveltséget; és a másik, hogy csakhamar tökéletes magyarokká váltak,
sokkal inkább, mint Vas, Sopron és Mosony egyik-másik jövevény nagy
családja, és sokkal inkább, mint a XVIII. és XIX. század indigena főurai.
A kereszténység megalapítása után a megye csakhamar tele lett egyházi
intézményekkel. Bizonyság arra, hogy a népesség sűrű, s benne a keresz-
ténység már jól megállapodott, s hogy Zalamegye népességének vallásos
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch