Seite - 402 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

402 pattogtatnak. A ki pünkösd első napján utolsónak kel fel, azt pünkösdi mamiasznak {Pfingst lukeri) hívják. A tavasz neve Auswärt, az őszé Hirist. Egyéb hiedelmek. Az újhold utáni vasárnap született gyermek (Neu- sonntagskind) mindent lát; sötétben sok baj történhetik vde (angradig). Esti harangszó után nem szabad tejet kiadni, vizet kiönteni, söpörni. A leány, háttal az ajtónak fordulva, czipőjét átdobja fején. Ha a czrpő szárral esik az ajtó felé, férjhez megy még azon évben. Vagy megrázza a meggyfát s ekkor a mely oldalról kutyaugatást hall, arra viszik férjhez. A tűzhelynél néha megjelennek a rég elhalt háziasszonyok. A holdat a gyermekek hold- nagyapónak nevezik (Maón-Ale ini), a napot nagyanyónak (Sunn-Nandl). A hiencz néphit egyébalakjai : Hex, Tragerl\ Ts chanker l, Trud\ Nocken, Sehr adi, Rawuzel, Wauwau. Betegre ráolvasnak (Aonspreichn). A hienczek szeretnek dalolni. Tájszólási dalaik kevesebb számúak s többnyire tréfásak. De van még sok altató dal, gyermek-mondóka, stb. és sok érdekes közmondás. A hiencz tájszólás, a szerelemről való felfogásuk, de maga a hiencz természet némi jellemzésére is álljon itt mutatványúl e rövid négysoros versike : „A pissl a Liab, Und a pissl a Trai, Und a pissl a Folschheit Is olwal dopai A (Egy kis szerelem és egy kis hűség és egy kis hamisság mindig velők jár). Szép és érdekes a hienczek földje. A turistának jutalmazó, kényelmes és kellemes kirándulásokat kinál s nyaralásra igen alkalmas. Pornói hiencz ház udvara.