Seite - 176 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

176 kettöshangzön ât mâr a rövid a is u-ig jutott a nélkûl, hogy ennek a kôvetô r Icnne az okozôja. Mâsfelc'l e nyelvjârâs igen bôvelkedik az z-hangokban, mert neni csupàn a rövid i-1 ôrzi meg szâmos esetbcn, hanem hatârozottan kedvez a kûlônféle mâssalhangzôi kôrnyezetû ê hang z'-be emelésének még akkor is, ha az ¿'-bol eredt : gît = geht, schîner = schöner, Ris la — Röslein, Vîgl Vögel, khimt — kommt. Ehhez jârûlnak még az ilyek is, mint zensrim = ringsum. Igen gyakran e hangzô-emelkedés ôsszetételekben beâllô hangsuly-gyôngulés eredménye : pl. Tôk = Tag, de Suntik — Sonntag; a -tuim = thum és -ing = ung képzôk is ide tartoznak. Gyakran a kûlônféle szârmazatu «-hangokhoz majd az eredeti hang clé, majd möge gyenge i hang jârul, a mely gyakran hârmas magânhangzôt is fejleszt: truit — trug, Liouft — Luft, giout = gut. Igaz, hogy az egyes helységek tâjszôlâsa a hangzök szinét illetôleg sokszor nagyon eltérô. Igy Zwittau kôrûl az a és o hangok u felé fejlôdése mâr elôbbre jutott, mint az éjszakabbra fekvô Tattenitz és Budingsdorf falvakban, a melyck. tâjszôlâsa e tekintetben majd- nem egy egész fokkal âll hâtrâbb. Mig tovâbbâ Zwittauban az ü „Umlaut"-ot ui helyettesiti : Stuibla, frui (Stiiblein, früh) : addig éjszakon a hangsulyos hosszû szôtagbeli î pôtlôja lép helyébe: Steibla, frei. Ep igy különbözö sziniï az ûj-felnémet en helyében âllô ot, s a kôzép-felnémet z, ei helyébe majd megkûlônbôztetés nélkûl ai lép, majd meg a régi kettôshangzôt A és ca, vagy à és u<ï külön- bözteti meg az ûjabbtôl (ai). E nyelvsziget gazdag sajâtlagos tâjszôkban és kifejezésekben, a melyek azonban gyakran csak igen szuk körben élnek. Az éjszaki tâjakrôl emlithetôk pl. : s zänt mr es schmeckt, passt mir, Flomsn = Lippen, flämisch höhnisch, flecken = weinen, Netz — Näscherei, haftig= geizig, Beginstîsla = Brotranft (ausztriai „Scherzi"). E mellett sok benne az idegen, vagy jôvevény szö, melyek egy része még ilyenul él a nyelvtudatban s még csak bizonyos szöläsmödokra hatâroltan hasznâltatik, pl. sich auf der Fatka aufhalten = „herumschmarotzen, sich behelfen" (potyâzni), a cseh za fatku = „ingyen" kôlcsônvételével ; mâsok ellenben mâr német köntöst öltve teljes polgârjogot élveznek, mint : Nosedel\ a. m. vivôrudak, a cseh nosidla szöböl. Jöllehet az éjszakkeleti orszâgrészt csak egy keskeny säv vâlasztja el a folytonos német nyelvterülettöl, egész jellemét nézve nyelvjârâsa mégsem a sziléziain alapûl, a mi eilen mâr a benne uralkodö orrhangzösitäs is szöl, hanem a kôzépfrank tâjszôlâson,