Seite - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

233 báránybór kôdmônt ôltenek, a mely éjszakon hosszú s a derékhoz széles, piros, gyakran kihímzett posztó ôvvel van szorítva. Gaya, Gôding és Lundenburg kôrûl e kôdmôn rôvidebb, frakk-szabású s nem csupán a nyaka és újjai kôrûl, hanem a kihajtott szárnyain is fekete prémmel van díszítve. Ünnepnapon Lundenburgban a Suba nevú hosszú szúrt viselik, a melynek kék posztója zsinórzattal van kihányva. Ilyen vasárnapi szúróket (mentyk) régebben a férfiak és nôk egyaránt viseltek az egész tótságban. Rendesen csak egy ágba font hajukat a hajadonok szabadon leeresztve s a végén selyem szalagcsokorral díszítve hordják, fôléje pedig majdnem általában külónféle módra kôtôtt nagy „ torôk u (vôrôs, vagy sôtétbarna alapon tarkázott) kendót tesznek. A fejkendô kôtésérôl kônnyû megtudni, hogy hová való a viselôje. Gaya és Gôding kôrnyékén a nôk hétkôznap, Lundenburg táján pedig mindig kônnyû kis kendót hordanak az álluk alatt megkôtve. Csak sátoros ünnepeken látni példáúl Landshut kôrûl niég a leányoknál a régies rozky (szarvacskák) nevú fejdíszt, a mely püspóksüveghez hasonló, s majdnem ugyanilyen, de hosszú hímzett fátyollal (satka) kôrûlvett kemény fôkôtôt (íepec) a menyasszonyoknál és férjes nôknél. E fátyolok, melyek századunk elején még az egész tótságban szokottak, de díszítésükben mindenütt kûlôn- bozók valának, ma már csak Velká kôrnyékén láthatók. A férjes nôk a fejkendô alatt rendesen még egy, ismét más-más színú fôkôtôt viselnek. Gaya kôrnyékén e fôkôtôk igen régies szabásúak. Lábukon a tôt nôk általában kûlônbôzô színú, gyakran igen kecses, magas szárú csizmát hordanak. Czipôt csak a városokban látni. Említendó lenne még a tôt menyasszonyok sajátszerú dísze. Némely helyütt, pl. Landshutban, Dubñanban s egyebütt, e disz csak a lakodalom alkalmával felôltôtt szoknyából áll ; a legfôlôtlôbb tartozéka pedig majdnem mindig a kûlônôs és régies fejdisz (pentlenf), a melyet azonban nemcsak a menyasszony, hanem a nyoszolyóleányok is viselnek. E fej-ék múvirágból, tûkrôcskékbôl s arany pikkelyekból van egybeállítva és a mily sajátszerú, ép oly festôi. A teljes menyasszonyi diszhez tartozik még természetesen a gazdag hímzésú vászon menyasszonyi kendó (plachta j'tvodnf vagy úvodnica, avatási kendô, mert a keresztelónél és az avatásnál is használják), a mely 250 cm. hosszú és 70 cm. széles. Hímzett àgyfûggônyôket csak itt-ott látni, még pedig a legszebbeket Landshut és Gôding kôrnyékén, azonban már majdnem sehol sincsenek használatban. 30