Seite - 148 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

148 hatású volt; amott tôbb helyen csak messzifól, vagy csak rôvid ideig látták a félholdat. A Dunán tul a mohácsi ütkózettól kezdve kétszáz éven át csakis a tôrôk „épített", ellenben a Felvidék nagyobb részében, noha vontatottan az egész XVI. századon át építkeztek, tehát nem szúnt meg a renaissance múvészet gyakorlata. Azonban a tóróktól ment vidékeken sem keletkeztek nagyobb építészeti múvek, mert II. Lajos király eleste után a nemzet politikai életében beállott fordúlattal Magyarországon megszúnt a fejedelmi építkezések kora. A román és a csúcsíves építés idejében az Arpád-, majd meg az Anjou-házbeli királyoknak nagy részük volt az építkezésbeli tevékenységnek helylyel-kôzzel a nyugati nagy nemzetekre emlékeztetó fóllendülésében ; Magyarország a renaissance építészetben Mátyás király által a XV. század- ban megelózte nyugati szomszédait. A XVI. századtól kezdve megszúnt az elsóség; ekkor a királyokat a hatalmas fóurak váltották fól. Ezek és nehány város a XVI. és a kovetkezó két század legkiválóbb építkezói. Mátyás király dunántúli építményei nyomtalanúl elpusztúltak ; a Fel- vidék iránt a sors valamivel kegyesebb volt. A beszterczebányai várban a templom tóvében keskeny homlokzatú kétemeletes, düledezó ház áll ; nehány ablakának kóból faragott, fólótte egyszerú kerete az új múvészet meghono- sodásáról, a rajta levó hollós czímer pedig arról tanúskodik, hogy I. Mátyás király építteté. A várak újjáépítése és átalakítása nyújtott legtôbb alkalmat a renaissance érvényesúlésére. Valószinú, hogy Diós-Gyór mostani romban heveró alakját Mátyás király idejében valamely olasz építésztól nyerte. Traui, igazi nevén Statilió Jakab dalmát születésú építész és szobrász, a ki Mátyás király számára is dolgozott, Báthori Miklós, 1475-tól váczi piispôk megbízásából helyreállította és részben újjáépítette Nógrád várát. Alig lehet kétséges, hogy a renaissance múvészet, melyet Jakab florenczi tartózkodása alatt 1460 korúl elsajátított, az újjáépített váron is jogába lépett. Bakócz Tamás érsek, kinek szintén része van a renaissance meghonosításában, 1520-ban kibóvítette Csábrág várát. Mind a három vár romba dúlt, és így elenyésztek azok a részletek is, melyeket a késóbbi átalakítások netalán megkiméltek. A példát mások is kóvették. Egyik-másik várban elvétve találkozó tóredékek sejtetik, hogy a várak XVI. századi tatarozásában miként viselkedett a renaissance : a meglevónek jogát elismerte, azzal megalkudott és szerénycn beilleszkedett a régi építménybe. Az ilyetén módon való térfoglalásnak legjobb állapotban levó és legjellemzóbb példájáúl szolgál a sárospataki vár. Ezt azt eródítményt,