Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

26 s ezért annak a csodatételeiről híres Mária-képnek a másolata függ a síremléke fölött, melyet a költő ifjú korában lithván földön látott. Nemsokára a Ring- téren is díszleni fog emléke. Pedig Mickiewicz életében soha sem járt Krakó- ban, s pályája második, hosszabb részét számkivetésben, a lengyelek lakta országok határain kivűl töltötte. Az első nagy költő, a ki Krakót, igaz, hogy e város legszomorúbb hanyatlása idején meglátogatta, Goethe volt, a ki 1790 őszén itt járt. De térjünk vissza a királyok sírboltjából a szabad ég alá, a fényes nap- világra, s hallgassuk a vár tövében álló fák lombjainak susogását, a Visztula habjainak mormolását és a székesegyház öreg harangjának ritkán megszólaló hangját. A nagy ünnepeken kivűl csak május másodikán, a saját nevenapján kondúl meg e harang, a mely I. Zsigmond királyról van elnevezve. 1520-ban öntötte a nürnbergi Behem János mester. Midőn a templomtól külön álló magas tornyában meghúzzák, az egész városon átrezeg méltósággal teljes hangja és ünnepi merengésbe andalítja a lelkeket. Most pedig kerüljünk vissza a várba s vessünk annak éjszaki ablakaiból egy pillantást az alant elterülő városra, a melynek templomain és ültetvény- koszorúján túl a külvárosok következnek. Balra van a „Piasek" (Homok) a karmeliták templomával és kolostorával. Az egyik falon Hedvig királynő kőbe mélyesztett lábnyomát mutogatják, a ki ugyan nincs szentté avatva, kit azonban a lengyel nép, úgy, mint a franczia nemzet d'Are Johannát, szent- ként tisztel. Jobbra, a nézőtől távolabb van a „Kleparz", a régi oklevelekben „Clepardia" vagy „Florentia". Ez utóbbi nevét e külváros a Szent Flórián- templomáról kapta, mely ma már egészen elvesztette régi alakját. Benne azonban nevezetes egy szobrászati ábrázolatú késő-gót triptyehon, továbbá Kulmbachi Suess János festő néhány legszebb alkotása. A Kleparzon túl lévő síkságon mezők, fákkal szegélyezett útak, falvak következnek, a melyek némelyike telve történelmi emlékekkel; még odább magaslatok, a melyek már Ausztria határain kivűl állanak. Hogy Krakó déli környékét egy szempillantással áttekintsük, elég a vár falának azon tájékára mennünk, a hol egy barlangban tartózkodott hajdan a rege szerint ama szörnyű sárkány, melyet a város alapítója, Krak, ölt meg. A háttér távolában a Tátra-hegység emelkedik. A látókör szélén a bielanyi kamalduliak templomának tornya, a folyóból emelkedő ködön túl pedig a tynieci templom és a XI. században alapított benczésrendű apátság romjai látszanak.