Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

288 Halljuk még, hogyan keletkezett a Boldogságos Szűz litániája, eme gyönyörű imádság, melyet a lengyel nép oly forró áhítattal szokott elrebegni. Mikor még az Úr jézus egészen kis fiúcska volt, igen gyakran ült szentséges anyja ölében, és a mint csókolgatta, kis karjaival ölelgette, simogatta, minden- féle szebbnél-szebb és gyöngédnél-gyöngédebb neveken szokta őt szólítgatni, így sorban rá halmozta mindazokat a czímeket, a melyekből ma a Boldogságos Szűz litániája áll. Szent anyja nem akarta isteni gyermekét félbeszakítani és kimondhatatlan édes gyönyörűséggel hallgatta fiacskája gyügyögését. Végtelen boldogságában csak mosolyogni tudott. A mint azonban Jézus e szavakhoz ért: „Lengyelország királynéja a, és isteni erejével a Szent Szűz szívében egyszerre megjelenítette mindazt a fájdalmat, keserűséget, balsorsot és igazság- talanságot, a mit neki az igaz vallás üldözőitől el kell majd szenvednie: ekkor a Szűzanyának összeszorúlt a szíve, könyek törtek elő a szemeiből, és isteni gyermekét forrón a keblére szorítva, szent buzgalommal így fohász- kodott föl: „Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, hallgass meg; oh Uram! Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, bocsáss meg nekik; oh Uram! Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, könyörülj rajtuk, oh Uram!*4 És az Úr Jézus szent anyjának ez esdeklésére ünnepies szóval rá mondá: „Amen!tt A szentek legendái többnyire azok csodatételeiről szólnak. Példáúl csak Szent Kunigunda legendáját említjük, IV. Béla magyar király leányáét, Szemérmes Boleszláv lengyel király (1243—1279) feleségeét, kinek férje szűzies életeért kapta melléknevét. A monda ez istenfélő kiráynénak tulaj- donítja a wieliczkai és bochniai híres sóbányák fölfedezését, valamint őt tartja a tatárok Lengyelországba való első berohanása alkalmával a nép megoltal- mazójának (1241). Egyik róla szóló legenda ugyanis azt mondja, hogy a királyné, a ki később a klarisszák ó-sandeci kolostorát alapította és ugyanott mint apácza halt meg, a szegény néppel együtt az üldöző tatárok elől Magyarországba menekült át. A bányamondák közül a wieliczkai bányába temetett bányászlegény történetét említjük. E monda ugyanis nemcsak a wieliczkai és bochniai bányászok mindenkori jámborságának a bizonyítéka, hanem egyúttal törté- nelmi érdekességű is. A lengyelek a bányász mesterséget a németektől tanúlták, és így a szóban forgó monda is a német eredetű Bonar családra vonatkozik. Krakónak Kazimir,nevű városrészében áll a Szent Katalin-templom, Nagy Kázmér király (1333 —1370.) csúcsíves építésű csodálatos remekműve.